Véget ért a moszkvai kaland

Menesztette Rátgéber Lászlót a Szpartak Moszkva tulajdonosa, Sabtaj von Kalmanovics. Rátgéber nem tudja, miért döntött így a női kosárlabda Euroligát áprilisban az ő irányításával megnyert klub teljhatalmú ura, vagy nem akarja elmondani, azt viszont elárulta, fel volt készülve arra, hogy nem tölti ki a kétéves szerződését. Hirtelen támadt szeszély vagy személyi ellentét állhat a felmondás hátterében, mert szakmai kifogás aligha merülhetett fel a magyar edző munkájával szemben, hiszen a Szpartak jól kezdte az idényt. A szövetségi kapitányi tisztségéből sem régen, szeptember tizedikén felmentett szakember már ma haza szeretne utazni Pécsre, de arról még fogalma sincs, hol folytatja edzői pályáját.

Nem állíthatjuk, hogy teljesen előzményektől mentesen, derült égből villámcsapásként érte Rátgébert Kalmanovics döntése. Az orosz bajnokságban az első két meccsét ugyan megnyerte a Szpartak – a Dinamo Kurszk ellen otthon 102-65-re, a Nagyezsda Orenburg ellen idegenben 78-66-ra –, ám mindkét találkozón a másodedző Pokey Chatman neve szerepelt a jegyzőkönyvben vezetőedzőként. Az október 20-i Szuperkupa-döntőn – a török Galatasarayt verte nagyon simán, 92-59-re a moszkvai „világválogatott” – ugyan Rátgéber meccselt, ám az Euroliga szerdai rajtja előtt jobbnak látta tisztázni a dolgot a tulajdonossal.
– Kalmanovics egyetlen észérvvel tudott előállni. Eszerint az orosz bajnokságban minden klubnak hét külföldi alkalmazottja lehet. Ebbe nemcsak a játékosok tartoznak bele, hanem a stábból mindenki, az edzőtől a gyúróig. Mivel az eddigi másodedző, Chatman amerikai, két helyet is elfoglaltunk a keretből. Mégis úgy érzem, ez csak ürügy, valójában a milliárdos üzletember szeszélyének lettem az áldozata.
Kérdésemre, hogy kinevezését vagy menesztését tartja meglepőbbnek, Rátgéber így felelt:
– Egyik sem ért váratlanul. Kalmanovics többször hívott, mielőtt megállapodtunk, korábban rendre én mondtam nemet. A búcsúra is fel voltam készülve, sejtettem, hogy nem töltöm ki a két évet Moszkvában. Igazából csak az időzítést nem értem. Ha a tulajdonos május harmincegyedikéig küld el, akkor azt minden következmény nélkül tehette volna meg, így viszont december végéig úgymond fizetett szabadságon vagyok. Kalmanovics ugyan felajánlotta, hogy a Brno ellen egyébként nélkülem is könnyedén megnyert mérkőzésen, valamint a jövő héten Szegeden még én üljek a kispadon, de a színházból nem kértem. A szegedi útnak így is örülök. A családommal, ha kapok repülőjegyet, már ma hazautazom Pécsre, a csomagjainkat viszont így el tudja hozni a csapat.
Idehaza Rátgéber neve összefonódott Péccsel, ám kizártnak tartja, hogy egyből visszakerüljön korábbi csapatához.
– Füzy Ákos és Zseljko Djokics nagyszerű munkát végez, szó sincs róla, hogy újra a felnőttcsapatnál dolgozzam – szögezte le a tréner. – Annál is inkább, mert az év végéig, amíg kapom a fizetést, csak a Szpartak engedélyével vállalhatnék munkát. Egyelőre csak arra vágyom, hogy hazaérkezzünk, s végre azokra a terveimre, például a pécsi kosárlabda-akadémiára, is lesz időm, amelyeket eddig kényszerből elhanyagoltam.
Rátgéber abba a találgatásba sem kívánt belemenni, miszerint el tudja-e képzelni, hogy másik magyar csapatnál legyen edző. Mostantól tengernyi időt tudna szentelni a válogatottnak, ám a szövetség nem hosszabbított vele szerződést. Utólag különösen úgy tűnik, hogy elhamarkodottan döntött az elnökség, de ez már egy másik történet, s nem is Rátgéberé.
Ő a sajátját úgy zárta: egy kaland véget ért, s egy újabb kezdődik. Meglátjuk, hol és mikor.