Itt a tőzsdeháború?

Csak a szavak szintjén tekinti partnernek a Budapesti Értéktőzsdét a többségi tulajdonos bécsi konzorcium. A döntések jelentős részét a magyar szereplők megkérdezése nélkül hozza meg – állítja Pál Árpád, a börze volt vezérigazgatója. A szakember szerint ha nem változik a helyzet, a magyar parketten forgó legnagyobb cégek rákényszerülnek arra, hogy kiszálljanak, és másik kereskedést szervezzenek.

Egyre feszültebb a helyzet a hazai tőkepiacon, ismét éleződik a konfliktus a meghatározó hazai szereplők és a bécsi tőzsde között. A tét a magyar börze függetlensége. Pál Árpád, a Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgatója azt állítja, hogy nem bánik partnerként a magyar szereplőkkel a Wiener Börse vezette konzorcium, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) többségi tulajdonosa. A szakember, aki korábban a BÉT vezérigazgatói posztját is betöltötte, úgy látja, hogy 2004 óta – azaz öt év alatt, amióta a bécsiek beléptek a magyar értékpapírpiacra – nem sok olyan intézkedés történt, ami előrébb vitte a hazai tőkepiacot.
– Az osztrák tulajdonosok hiába hangsúlyozzák, hogy ők együttműködésre törekszenek, egyelőre úgy tűnik, inkább kiszervezések zajlanak a BÉT-en – közölte a szakember. Ugyanakkor hozzátette: az elmúlt hónapokban a BÉT elnöke és vezetősége nyitott volt a tárgyalásokra.
Pál Árpád szerint a bécsiek hozzáállását jól példázza, hogy egy olyan súlyos döntést, mint a kereskedési rendszer cseréjének a terve, a magyar tőkepiac meghatározó szereplői, a BÉT-tulajdonosai, a kibocsátók és befektetési szolgáltatók nélkül próbálták meghozni. A szakember szerint visszás helyzetet teremt, hogy a BÉT többségi tulajdonosa egyben a hazai parkett egyik konkurense. Ennek ellenére nem lehetetlen egy gyümölcsöző kapcsolat kialakítása sem. Ehhez fel kellene térképezni, hogy a tőzsdecsoport tagjai miben erősek és miben kevésbé hatékonyak. – Budapest például az elszámolásban és a technikai háttér (it) területén nyújt kiemelkedőt, ha valóban partneri a kapcsolat az osztrák és a magyar tőzsde között, akkor miért ne lehetne ezt a két tevékenységet a csoport egésze számára Budapesten végezni? – tette fel a kérdést Pál Árpád.
– A legnagyobb problémát az jelenti, hogy Bécs nem veszi figyelembe, hogy a magyar tőkepiac jelentős részét néhány nagyobb társaság adja. A teljes forgalom nyolcvan százaléka pedig az OTP-hez kötődik – közölte a szakértő. Amennyiben a hazai szereplők érdekei nem érvényesülnek, akkor nem tudnak mást tenni, mint új, saját platformot, kereskedést szervezni – tette hozzá.
A szakember elismeri, hogy a tőkepiacokon az utóbbi időben jelentős koncentráció zajlik, ennek részeként a Wiener Börse is megerősítette a pozícióit a térségben, ám úgy látja, hogy a nagyobb tőzsdei csoportok kialakulása nem vezet szükségszerűen a kisebb piacok alávetettségéhez.
– Amennyiben a magyar részvénypiac Bécsben koncentrálódna, elsősorban a kis- és közepes cégek kerülnének nehéz helyzetbe, mert az ottani szereplőket elsősorban a nagy forgalommal bíró társaságok papírjai, az úgynevezett blue chipek vonzzák – közölte. Emellett a szakember szerint a bevezetések is nehézkesebben mennének, ha a cégeknek nem Budapesttel, hanem Béccsel kellene tartaniuk a kapcsolatot. Ráadásul a magyar kereskedés azonnali, prompt felügyeletében sem a BÉT alkalmazottai, sem a magyar pénzügyi felügyelet nem vehetnének részt.