Kampánytémává silányította az Álomvölgy ügyét a Tisza Párt

Közös szívügyet, természeti érték témáját használja fel rendre politikai haszonszerzésre a baloldal. Mondhatni, a történelem ismétli önmagát: a Pest vármegyei Budakeszin a helyi Tisza Sziget felkarolta a majdnem harminc évvel ezelőttről örökölt problémát. A fideszes vezetésű helyi önkormányzat hosszú évek óta küzd az Álomvölgy elnevezésű természetvédelmi terület megóvásáért, amelyet helyi védelem alá helyezett. A tulajdonos beperelte az önkormányzatot, ami azt jelenti: akár 800 millió forintos kártérítést is kaphat a vállalkozó.

Mint ismert, Kollár Kinga, a Tisza Párt uniós és fővárosi képviselője Brüsszelben arról beszélt, az uniós források megakasztásával fejlesztésektől, kórházfelújításoktól fosztották meg a magyar embereket, amit pozitívan értékelt, mert ami rossz az embereknek, az jó a Tiszának. Ugyanez zajlik kicsiben Budakeszin, a Tiszának kommunikációs értelemben mindkét forgatókönyv előnyös, hiszen ha a vállalkozónak enged a kormánypárti vezetés, akkor a természetkárosítással támadhatják a jobboldali vezetőket, ha pedig magas kártérítést kell kifizetni, akkor a helyi emberek a bőrükön fogják érezni a döntés súlyát.

A baloldal egyszer már elbukott

Emlékezetes, 2020-ban Szél Bernadett, akkor éppen momentumos színekben ugyanígy hergelte a közvéleményt az Álomvölgy ügyével, végül 2022-ben mégis Menczer Tamást (Fidesz) választották meg a helyiek országgyűlési képviselővé. 

A körzethatárok változása miatt a Fidesz választókerületi elnöke Czuczor Gergely lett, aki a témával kapcsolatban lapunknak elmondta: támogatásáról biztosította Győri Ottilia polgármestert a természetvédelmi terület megvédésében. Álláspontjuk szerint Álomvölgynek meg kell maradnia a természetnek, legoptimálisabb eset az lenne, ha meg tudnának egyezni a tulajdonosokkal vagy abban reménykedhetnek, hogy alacsonyabb kártérítési összeget állapít meg a bíróság, ami még beleférhet a város büdzséjébe.

– Egykori egyházi iskolavezetőként küldetésem az is, hogy ezeknek a páratlan természeti értékeknek a megóvását biztosítsam a jövő generációja számára – mondta lapunknak Czuczor Gergely.

Előzmények

A tiszás hergelés origója, hogy Baumgartner 2017-es tervei szerint nyolc mikro-farmgazdálkodásra alkalmas területet szeretett volna kialakítani „juhászlakokkal”. Ehhez az előzetes szakhatósági engedélyeket is megszerezte. A tulajdonos akkor megkereste a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát, ahonnan azt az állásfoglalást kapta, hogy a nyolc, egyenként kétezer négyzetméter nagyságú terület kijelölése, és azon a NATURA 2000 besorolásnak megfelelő épületek elhelyezése természetvédelmi szempontból nem kifogásolható.

„A folyamat megállítása érdekében a képviselő-testületünk egyhangúlag a területre változtatási tilalmat rendelt el, ami azt jelentette, hogy a területen három évig semmilyen építkezés nem folytatható a vonatkozó jogszabályok alapján. Ennek ellenére 2018-ban a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Földhivatali, Növény- és Talajvédelmi, Erdészeti Főosztálya engedélyezte a telekalakítást” – emlékeztetett a helyi önkormányzat. 

Ezek után a tulajdonosok felajánlották az önkormányzatnak a kiemelten védett területeket, cserébe azonban az építési szabályok módosítását kérték: hét méter építési magasságot, valamint lakás és iroda építésének lehetőségét. Ez az ajánlat természetvédelmi, gazdasági, közlekedési, turisztikai és egyéb szempontok miatt sem volt elfogadható az önkormányzat számára.

A döntés hatalmas felzúdulást váltott ki a tulajdonosokban, amelynek eredményeként jogorvoslati eljárást indítottak a változtatási tilalom megszüntetése érdekében Budakeszi önkormányzatával szemben.

Az Álomvölgy mindig fontos volt

Az Álomvölgy ügye Budakeszin mindig fontos közügy volt. A lakosság folyamatosan kiállt a terület természeti értékeinek megőrzése érdekében. Ezt a képviselő-testület maximálisan figyelembe vette, ezért még 2020 nyarán elrendelte a terület helyi védettségét, ezzel biztosítva, hogy a terület ne épülhessen be. 

A városházán figyelembe vették a lakosság véleményét (Forrás: Budakeszi önkormányzata)

Ezen döntések hatására Baumgartner Antal kártalanítási igényt nyújtott be, 787 millió forint és kamatai iránt a Budapest Környéki Törvényszékhez.

„Önkormányzatunk a bírósági eljárás során folyamatosan bízott abban, hogy a természeti értékeink elsőbbséget élveznek a profitorientált tevékenységekkel és a magántulajdonosi gazdasági célokkal szemben. Mindezek ellenére a Kúria 2024 májusában hozott ítéletében megállapította, hogy a kártalanítás jogalapja fennáll, a mikro-farmgazdálkodás a természetvédelmi törvény szerinti mezőgazdálkodás körébe tartozik; az e gazdálkodással érintett földterületeken természetvédelmi kártalanítás alapját képezi a természetvédelmi érdekből elrendelt gazdasági korlátozás” – idézte a Kúria döntését az önkormányzat. Azt is hozzátették: sajnos nincs jogalapjuk arra, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljanak, mert jelen esetben nem került sor alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazására.

Borítókép: Győri Ottilia polgármester és Czuczor Gergely választókerületi elnök (Forrás: Facebook)