Még tart az a kártalanítási per, amelyben kiderül, hogy mekkora kártérítést kell fizetnie Budakeszi önkormányzatának azért, mert egy természetvédelmi területen lévő, építési engedélyekkel rendelkező magántelken megvalósítandó építkezést akadályozott meg a lakosság egyetértésével. Az önkormányzat saját eszközeivel élve helyi védettség alá helyezte a területet. Így a vállalkozó nem építkezhetett, ezért kártérítési pert indított az önkormányzat ellen. Hamarosan lezárul az eljárás és kiderül, hogy mennyi kártalanítási összeget kell fizetnie az önkormányzatnak, balszerencsés esetben a kamatokkal együtt az egymilliárd forintot is elérheti ez az összeg.
Fizetni, egyezkedni?
Három lehetőség van:
a város önkormányzata fizet a vállalkozónak, ami akár csőd szélére is sodorhatja a várost, vagy megtámadja a bírósági határozatot, vagy megegyezik a vállalkozóval.
Egyelőre Baumgartner Antal, a pert indító tulajdonos elzárkózik attól, hogy egyezkedjen az önkormányzattal, miután a Kúria álláspontja szerint jogos a kárigénye. Az ügy Páty jegyzője előtt folytatódik a kártalanítás összegének megállapítása végett. Budakeszi önkormányzata aláhúzta: amennyiben kedvezőtlen döntés születik az összeg vonatkozásában, azt megtámadják.
„Pertaktikai okokból a helyi védett rendeletünk Álomvölgyre vonatkozó építési korlátozásait az eredeti mértékre módosította a képviselő-testület több jogi szakértő szakmai állásfoglalása és jogértelmezése alapján” – közölte az önkormányzat hivatalos kommunikációs csatornáján.
A taktikai szabályváltoztatás miatt a helyi Tisza Párt aktivistái, tagjai teljes kampányüzemmódba kapcsoltak és az összes kommunikációs felületen azt kezdték el terjeszteni, hogy az önkormányzat fittyet hány a helyi természetvédelemre és a vállalkozó malmára hajtja a vizet, hogy mégis megépülhessenek a luxusvillák Álomvölgy területén, súlyos természetkárosítást lehetővé téve.
Hergel a Tisza Párt
A tiszások még egy honlapot is létrehoztak az ügyben, ami azt sejteti: komoly csapatot állított fel a Tisza Párt feltehetően azért, mert az országgyűlési választás kampányára készülnek. A közösségi médiában a helyi csoportokban végigfuttatták azokat a régi látványterveket, amelyekre az építési engedélyek már rég lejártak.
Az elavult látványtervek mutogatása kizárólag arra jó a Tisza Pártnak, hogy a közvéleményt hergelje.
Amennyiben az önkormányzat kifizetné a közel egymilliárdos kártérítést, akkor az a helyi fejlesztésekben és közszolgáltatásokban zavart okozhatna.
Mint ismert, Kollár Kinga, a Tisza Párt uniós és fővárosi képviselője Brüsszelben arról beszélt, az uniós források megakasztásával fejlesztésektől, kórházfelújításoktól fosztották meg a magyar embereket, amit pozitívan értékelt, mert ami rossz az embereknek, az jó a Tiszának. Ugyanez zajlik kicsiben Budakeszin, a Tiszának kommunikációs értelemben mindkét forgatókönyv előnyös, hiszen ha a vállalkozónak enged a kormánypárti vezetés, akkor a természetkárosítással támadhatják a jobboldali vezetőket, ha pedig magas kártérítést kell kifizetni, akkor a helyi emberek a bőrükön fogják érezni a döntés súlyát.
A baloldal egyszer már elbukott
Emlékezetes, 2020-ban Szél Bernadett, akkor éppen momentumos színekben ugyanígy hergelte a közvéleményt az Álomvölgy ügyével, végül 2022-ben mégis Menczer Tamást (Fidesz) választották meg a helyiek országgyűlési képviselővé.
A körzethatárok változása miatt a Fidesz választókerületi elnöke Czuczor Gergely lett, aki a témával kapcsolatban lapunknak elmondta: támogatásáról biztosította Győri Ottilia polgármestert a természetvédelmi terület megvédésében. Álláspontjuk szerint Álomvölgynek meg kell maradnia a természetnek, legoptimálisabb eset az lenne, ha meg tudnának egyezni a tulajdonosokkal vagy abban reménykedhetnek, hogy alacsonyabb kártérítési összeget állapít meg a bíróság, ami még beleférhet a város büdzséjébe.
– Egykori egyházi iskolavezetőként küldetésem az is, hogy ezeknek a páratlan természeti értékeknek a megóvását biztosítsam a jövő generációja számára – mondta lapunknak Czuczor Gergely.
Előzmények
A tiszás hergelés origója, hogy Baumgartner 2017-es tervei szerint nyolc mikro-farmgazdálkodásra alkalmas területet szeretett volna kialakítani „juhászlakokkal”. Ehhez az előzetes szakhatósági engedélyeket is megszerezte. A tulajdonos akkor megkereste a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát, ahonnan azt az állásfoglalást kapta, hogy a nyolc, egyenként kétezer négyzetméter nagyságú terület kijelölése, és azon a NATURA 2000 besorolásnak megfelelő épületek elhelyezése természetvédelmi szempontból nem kifogásolható.
„A folyamat megállítása érdekében a képviselő-testületünk egyhangúlag a területre változtatási tilalmat rendelt el, ami azt jelentette, hogy a területen három évig semmilyen építkezés nem folytatható a vonatkozó jogszabályok alapján. Ennek ellenére 2018-ban a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Földhivatali, Növény- és Talajvédelmi, Erdészeti Főosztálya engedélyezte a telekalakítást” – emlékeztetett a helyi önkormányzat.
Ezek után a tulajdonosok felajánlották az önkormányzatnak a kiemelten védett területeket, cserébe azonban az építési szabályok módosítását kérték: hét méter építési magasságot, valamint lakás és iroda építésének lehetőségét. Ez az ajánlat természetvédelmi, gazdasági, közlekedési, turisztikai és egyéb szempontok miatt sem volt elfogadható az önkormányzat számára.
A döntés hatalmas felzúdulást váltott ki a tulajdonosokban, amelynek eredményeként jogorvoslati eljárást indítottak a változtatási tilalom megszüntetése érdekében Budakeszi önkormányzatával szemben.
Az Álomvölgy mindig fontos volt
Az Álomvölgy ügye Budakeszin mindig fontos közügy volt. A lakosság folyamatosan kiállt a terület természeti értékeinek megőrzése érdekében. Ezt a képviselő-testület maximálisan figyelembe vette, ezért még 2020 nyarán elrendelte a terület helyi védettségét, ezzel biztosítva, hogy a terület ne épülhessen be.
Ezen döntések hatására Baumgartner Antal kártalanítási igényt nyújtott be, 787 millió forint és kamatai iránt a Budapest Környéki Törvényszékhez.
„Önkormányzatunk a bírósági eljárás során folyamatosan bízott abban, hogy a természeti értékeink elsőbbséget élveznek a profitorientált tevékenységekkel és a magántulajdonosi gazdasági célokkal szemben. Mindezek ellenére a Kúria 2024 májusában hozott ítéletében megállapította, hogy a kártalanítás jogalapja fennáll, a mikro-farmgazdálkodás a természetvédelmi törvény szerinti mezőgazdálkodás körébe tartozik; az e gazdálkodással érintett földterületeken természetvédelmi kártalanítás alapját képezi a természetvédelmi érdekből elrendelt gazdasági korlátozás” – idézte a Kúria döntését az önkormányzat. Azt is hozzátették: sajnos nincs jogalapjuk arra, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljanak, mert jelen esetben nem került sor alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazására.
Borítókép: Győri Ottilia polgármester és Czuczor Gergely választókerületi elnök (Forrás: Facebook)
