Csoda, hogy nincs nagy káosz

Komoly veszélyeket hordozhat magában az életjáradék-piac jogi szabályozásának hiánya, ami a válság hatására akár kézzel- foghatóvá is válhat. A három szolgáltató közül kettő a krízis kitörése óta annak dacára sem kötött új szerződéseket, hogy alig vagy egyáltalán nem csökkent az érdeklődés, miközben semmilyen előírás nem akadályozza, hogy megfelelő pénzügyi háttér nélküli társaságok is piacra lépjenek.

Bár a gazdasági krízisben is van érdeklődés az életjáradék-termékek iránt, a hazai három szolgáltató közül csak egy, az FHB Életjáradék Zrt. köt újabb szerződéseket. Az OTP Életjáradék Zrt., valamint a Hild Zrt. mögött álló pénzügyi körök jelenleg nem vállalják a kockázatot, noha – a meglévő keresleten kívül – az igen mérsékelt ingatlanárak is a piaci részvétel mellett szólnának. A mostani helyzet ugyanakkor komoly veszélyeket is magában hordoz, hazánkban ugyanis mindeddig nem látta szükségét a kormányzat az ágazat jogi szabályozásának, tehát lényegében bárki az életjáradék-piacra léphet. Pedig a játék nem babra megy: a konstrukció lényege, hogy a nyugdíjaskorú ügyfél ingatlanát a szolgáltató nevére íratja, amiért cserébe egy, a lakás ára alapján kiszámított egyszeri kifizetést és havi juttatást kap élete végéig. Bár mindeddig nem merült fel a gyanúja visszaélésnek, csak a szerencsének köszönhető, hogy bizonytalan pénzügyi hátterű, akár néhány millió forint alaptőkével létre hozott kft.-k mindeddig nem lepték el a piacot. Mint arról lapunk több ízben is beszámolt, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete még 2006-ban közös közleményében jelezte, hogy a jelenlegi helyzet sérti a jogbiztonságot, illetve közvetett módon a tulajdonhoz és a szociális biztonsághoz való jogot. A Pénzügyminisztérium ennek ellenére évek óta ül az ügyön, mindössze egy Veres János korábbi tárcavezető, valamint Petrétei József korábbi igazságügyi miniszter jegyezte törvényjavaslatról tudni, ami eredetileg 2008. január elsejétől szabályozta volna a területet, ám ezt elő sem terjesztették.
A jelenlegi piaci viszonyokat illetően megkérdeztük a szolgáltatókat. Mint azt OTP Bank kommunikációs osztályán közölték, életjáradékkal foglalkozó leánycégük tapasztalatai szerint a potenciális ingatlanok forgalmi értéke 15-20 százalékkal mérséklődött, ennek megfelelően a kínált járadék összege és így a kereslet is csökkent. – A szerződéskötések újraindítására a makrogazdasági környezet kedvező változása esetén lehet számítani, amihez az ingatlanpiac tartós stabilizálódása szükséges – közölte a társaság, kiemelve: az életjáradék-piac alacsony jogi szabályozottsága folytán valóban lehetőség van olyan piaci szereplők megjelenésére, amelyek stabil tőke-, valamint szakmai háttér nélkül kívánnak életjáradéki szolgáltatást nyújtani.
Az FHB részéről lapzártánkig nem érkezett válasz írásos megkeresésünkre, ám Hodorics András vezérigazgató az Origo.hu-nak ugyancsak a jogi háttér hiánya okozta veszélyekre figyelmeztetett. Szerinte a haszonlesők, szélhámosok távol tartása érdekében nagyon nagy szükség lenne egy olyan ágazati jogszabályra, amely kötelezően előírja a tevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi és tőkefeltételeket. Földeák Gábor, a Hild Zrt. marketingigazgatója reméli, hogy a második negyedévben újraaktiválják az életjáradék üzletágat, hiszen tucatnyi lakossági megkeresés érkezik hozzájuk hetente, ami reálisan 250-300 szerződést jelentene éves szinten.