Ugyan még csak néhány napja működik a vagyonadó-kalkulátor, de máris kiderült: az adóhatóság internetes számológépe úgy rossz, ahogy van. S nem csupán rossz, jogszabályellenes és sértheti az alkotmányt is. Utóbbiakat Jóri András adatvédelmi biztos állapította meg. Az ügy pikantériája, hogy a pénzügyi kormányzat sem a vagyonadótörvény, sem a kalkulátor ügyében nem volt kíváncsi az ombudsman véleményére. Így a biztos az után fogott hozzá a kalkulátor vizsgálatához, miután lapunk 2009. november 4-én beadványban arra kérte: tekintse át a számológépről szóló jogszabályt, s megállapításairól tájékoztassa a közvéleményt.
A lapunk kezdeményezésére indult vizsgálat eredményéről Jóri András tegnap számolt be. Az ombudsman arra jutott, hogy a kalkulátor működése ellentétes a hatályos jogszabályokkal, s a biztos az alkotmány sérelmét sem zárja ki. Egyes szakemberek szerint ez azt jelenti, hogy a kalkulátor a jelenlegi formájában megbukott, s a számológépet azonnal el kell távolítani az adóhivatal honlapjáról. Ehhez képest az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH) kérdésünkre azt mondták: a számológép marad. Majd közölték, a biztos számos javaslatot fogalmazott meg a kalkulátorral kapcsolatban, s ezeket az adóhivatal megvizsgálja majd. Azokat a felvetéseket pedig, amelyek a jelenlegi megoldásnál jobban szolgálják a jogbiztonságot és az adatvédelmet, azonnal megvalósítják.
Az ombudsman több problémára bukkant a kalkulátorral kapcsolatban. Elsőként azt kifogásolta, hogy az APEH a számológépbe beütött adatokat hat évig megőrzi, s esetleges eljárásában fel is használhatja. Jóri úgy látja: az adóhatóság a kalkulátorral ugyan segít az adózóknak, ám e segítséget a polgárok adatainak rögzítése nélkül is megadhatná. Az információk elmentése így elfogadhatatlan, már csak azért is, mert az APEH-et semmi sem kötelezi az adatok tárolására.
Az ombudsman továbbá rámutatott: azok az adatbázisok, amelyek alapján a vagyonadó-kalkulátor megállapítja egy-egy ingatlan értékét, közérdekű adatnak tekintendők. Jóri András szerint ezeket az adatsorokat mindenfajta megkötés nélkül nyilvánosságra kellene hozni, ha pedig ezt az adóhivatal nem teszi meg, akár az alkotmányt is megsértheti. Egyébként ezen adatok közlése nélkül a kalkulátor állítólagos önkéntessége sem valósul meg, ugyanis a polgárok csak akkor tudhatják meg, mennyit ér a lakásuk, ha az APEH számológépét igénybe veszik. Így – a jelenlegi rendszer szerint – a kalkulátor tulajdonképpen kötelező.
Jóri András azt sem tartja helyénvalónak, hogy a kalkulátor nem azonosítja pontosan a felhasználókat. Emiatt előfordulhat, hogy az APEH hosszú éveken keresztül fiktív információkat tárol majd. Az iménti kifogások alapján az adatvédelmi biztos több javaslatot is megfogalmazott. Elsőként azt, hogy a kalkulátort lehessen adatrögzítés nélkül is használni. Másrészt, hogy a számológép működésének alapjául szolgáló adatsorokat az APEH hozza nyilvánosságra, s végül: amikor a hivatal elmenti az adatokat, a felhasználót azonosítsák pontosan.
origo.hu
Kígyó miatt rettegtek Lentiben, futótűzként terjedt a hír
