A hét közepére a dél-olaszországi Rosarnóban buldózerekkel eltüntették azoknak a fekete idénymunkásoknak a nyomait, akik egy hete felfordulást okoztak a 15 ezres kisvárosban. A rendőrök több mint ezer bevándorlót a közeli menekülttáborokba szállítottak, ahol valószínűleg a kitoloncolás vár rájuk. Voltak, akik a hatóság elől idejében megléptek, és vannak, akik a közelben bujkálnak, ugyanis a narancs-, mandarin- és klementinszedésért még nem kapták meg a bérüket.
Calabriában ilyenkor kell szüretelni a déligyümölcsöt. Az egész térségben körülbelül négyezer munkás kell ahhoz, hogy begyűjtsék a termést. Tősgyökeres olaszt nem találni, aki erre a megerőltető munkára vállalkozna, pláne ilyen fizetségért. Napi 14 óra 20-25 euróért (5400–6750 forintért). Ennyit fizetnek a többnyire illegális bevándorlóként érkezett mezőgazdasági munkásnak. Plusz még a szállításért és az „alvóhelyért” is le kell pengetni napi öt eurót.
Ahhoz, hogy ilyen nagy létszámban jelenjenek meg külföldi kétkezi munkások az adott térségben, nyilván jó előre és alaposan meg kell szervezni a nagy embertömeg mozgatását. A helyi maffia, a kegyetlenségéről ismert ’Ndrangheta lép fel munkaerő-ellátóként. Ennyi illegális bevándorlót természetesen még a maffia sem képes előteremteni, ezek idényről idényre más olasz mezőgazdasági területről érkeznek ide.
A becslések szerint ötmillió azoknak a külföldieknek a száma, akik legálisan – ezek többségükben Kelet-Európából érkeznek – és illegálisan – főként feketék – részt vesznek az olasz nemzeti össztermék előállításában. Ők az olasz GDP tíz százalékát termelik meg. Egyébként hasonló számadatokat mutattak ki Német- és Franciaország esetében is.
De vessünk egy pillantást azokra a helyekre, ahol napjaink rabszolgái élnek. Elhagyott gyárépületekben, silókban húzzák meg magukat. Pár négyzetmétert kartonpapírból elkerítve maguknak, hogy valami intim szférájuk legyen. Rosarnóban nyolc vécé jutott ezer főre. A bevándorlók egy zuhanyzási lehetőséget alakítottak ki maguknak elhasznált gumikerekekkel övezve. Ilyenkor éjszaka már az olasz délen is nulla fok környékén van a hőmérséklet, a nagy, kihűlt gyárépületben minden tagja átfázik az embernek. Egy-két turistafőzőn tudnak konzervet melegíteni, persze, akinek jut erre, ugyanis még szerénynek sem nevezhető fizetésükből is hazautalnak, ahol családok élnek meg ebből a pénzből.
Ez így megy évek óta, hiszen a hatóságok is tudják, hogy kik művelik meg a mezőgazdasági területeket. Van, aki a válság miatt már így is sokallja a külföldieknek adott húsz eurót, van, aki le sem szedeti a termést. Az embertelenül tartott, mérhetetlenül megalázott idénymunkásoknál a múlt hét csütörtökön akkor szakadt el a cérna, amikor a munka után a lakhelyük előtt ácsorgókat egy kocsiból elkezdték légpuskával lőni. Az egyiküket úgy eltalálták, hogy patakzott a vére. A „szállón” lévő vagy ötszáz fekete megindult a városba. Ami útjukba került, az vagy felgyulladt, vagy csörömpölve összetört.
Másnap a polgármesteri hivatalnál találkozott a két tömeg, a jobb ellátást követelő feketék és a helyiekből álló felfegyverzett sokaság. Elkezdődött a vadászat a feketékre. A vasrudakkal és vadászpuskákkal felszerelt rosarnóiak, akik közt ott voltak a helyi maffia ismert alakjai is, elégtételt vettek az előző éjszaka felgyújtott kocsikért, betört kirakatokért. Az épphogy kiérkező rendőrségi erősítés még meg tudta akadályozni, hogy öldökléssé fajuljon az összecsapás. Hatvanheten így is megsebesültek, két bevándorló súlyos, lövés általi sebesülést szenvedett, kettőt majdnem agyonvertek. Rosarno ma kijelentheti, hogy a legfehérebb olasz város. Az igaz, hogy a narancsok a fán rohadnak, de legalább ezt a címet magáénak vallhatja.
„Vajon a calabriaiak miért nem lőnek a maffiára?” – tette fel a provokatív kérdést a Berlusconi család tulajdonában álló napilap, az Il Giornale. – „A bevándorlók szegények, betegek és piszkosak, így kiváló célpontot nyújtanak bármely céllövőnek. A szervezett bűnözés, amely a hatóságokat szorítja, viszont erős és erőszakos, és bármilyen sérelmet megbosszul.”
Az újság vezércikke arra a közelmúltbeli, Reggio di Calabria-i robbantásra utalt, amelynek következtében a kormány megerősítette a térségben a rendőri jelenlétet. Az Il Giornale szerint biztos, hogy a ’Ndrangheta bevándorlólázadás szításával válaszolt a kabinet intézkedéseire. „Hogy most Rosarnóból elűztük a feketéket – mondhatják maffiózókörökben –, az a földtulajdonosok baja. Jövőre majd úgyis jönnek mások.”
origo.hu
Kígyó miatt rettegtek Lentiben, futótűzként terjedt a hír
