Maguknak akarják az albánok Nagy Sándort

Albán származású volt a makedónként ismert Nagy Sándor, a világtörténelem egyetlen olyan hadvezére, aki képes volt valaha elfoglalni Afganisztánt – állítja most megjelent, Albánok Macedóniában című könyvében Nijazi Muhamedi történész.

Muhamedi kijelentése óriási felháborodást váltott ki. Az albán származású macedón történész szerint számtalan albán származású személy nemzeti hovatartozását változtatták meg az elmúlt hatvan év során, a macedonizálás pedig különösen Tito Jugoszláviájában volt igen kemény, amikor számtalan Macedóniában élő albánt könyveltek el macedónnak. A történész új könyvét azonban általános felhördülés követte – nem csak macedón részről.
A ókori makedón hódítóval kapcsolatos viták már Macedónia 1993-as Jugoszláviától való elszakadása után is fellángoltak. A friss függetlenségének mámorában ugyanis a macedón történészek is sajátjuknak tekintették a Krisztus születése előtt 323-ban Babilonban 32 éves korában elhunyt egykori makedón uralkodót. Nemhiába nevezik ma is Nagy Sándor repülőtérnek a macedón főváros, Szkopje légikikötőjét. A görögök azonban nem nézik jó szemmel a nem egészen két évtizede tartó – szerintük – igen durva történelemhamisítást. Ebből a többfelvonásos kultúrharcból ered a két ország máig tartó névvitája. Athén ugyanis nem hajlandó elismerni Macedónia nevét, amiért az országot nemzetközi szervezetekben, fórumokon a Volt Jugoszláv Tagköztársaság Macedónia (FYROM) formájában írják és használják. A görögök érvelése és a történelmi szóhasználat szerint ugyanis az ókori Makedónia nagyobb régiót – így a mai Görögország egy részét, Albánia igen vékony nyugati sávját, Szerbia és Koszovó legdélebbi csücskét, illetve Bulgária délkeleti területeit – foglal magába, mint a mai modern volt jugoszláv tagköztársaság. Ezért – véli a mindenkori athéni kormányzat – Szkopjének semmi jogalapja nincs arra, hogy kisajátítsa a Macedónia szót és az ókori névhasználatból eredő örökséget. Az athéni ellenállás miatt volt például sikertelen Szkopje 2008-as teljes jogú NATO-tagsága, de emiatt akadozik az ország uniós integrációja is. A névvita – amelylyel kapcsolatban már évek óta az ENSZ közvetít – azonban egyelőre eredménytelennek tűnik, mivel a két fél képtelen engedni.
Muhamedi merész kijelentésével úgy tűnhet, az albánok is csatlakoznak az egykori zseniális makedón uralkodó és világhódító örökségének megszerzéséhez. Az albán származású, ám magát macedónnak tartó történész konkrét régészeti, illetve forráskritika nélküli kijelentései azonban nem- igen állják meg a helyüket a jelenlegi modern kutatástörténetben. Ha csak az ókori írókat nézzük, az albánok ősének tekintett arbanios, arbanitai elnevezésű illír törzseket ugyanis csak a Krisztus előtti második században említi meg először Polübiosz, a görög származású történetíró. Arról nem is beszélve, hogy Nagy Sándor az ókori Pella városában született, amely ma is Görögország Közép-Makedónia elnevezésű régiójában található.
Európai középső régiójában nem Nagy Sándor az egyetlen történelmi személy, akit több nemzet is magáénak szeretne tudni. A XIX. század második felétől számtalan, akkor formálódó nemzetállam próbál meg mind a mai napig bizonyos történelmi alakokat kisajátítani. A valóban horvát származású, ám magyarul alkotó ifjabb Zrínyi Miklóst például a horvátok is egyik legnagyobb hősüknek tekintik, akárcsak a románok Hunyadi Mátyást. Dusan Kovac Szlovákia története című munkája szerint pedig II. Rákóczi Ferenc volt Szlovákia legnagyobb hadvezére.