A nyugdíjasokat érinti a legsúlyosabban a bolti árak elszabadulása és a rezsiköltségek két számjegyű emelkedése, mivel a többi kormányzati megszorítással és a hatósági áremelésekkel még a nyugdíj minimális emelése ellenére is több mint hat százalékkal ér kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. A lakhatáshoz nélkülözhetetlen háztartási energia, a vízdíj, a szemétszállítás, a csatornadíj ugyanis 8–15 százalékkal nőtt, amely a társasházban élők közös költségét is drasztikusan emeli. A helyzetet tovább rontja, hogy az időseket viseli meg a legnagyobb mértékben a gyógyszerek és az alapvető élelmiszerek árának elszabadulása.
A jórészt az adóemeléseknek köszönhető infláció már hónapok óta Magyarországon a legmagasabb az EU mind a 27 tagországa közül: miközben nálunk decemberben 5,6 százalékkal többe került az élet, mint 2008-ban, az uniós átlag mindössze egyetlen százalékpontos emelkedést mutatott.
*
Az áremelkedéseknek ráadásul még nincs is vége, a tavalyi és idei kormányzati megszorító intézkedések, s főként a 19 százalékos üzemanyag-drágulás a lakossági vásárlások erőteljes megcsappanását túlszárnyalva éreztetik hatásukat. Hazai és nemzetközi elemzők véleménye szerint csak az előttünk álló hónapban tetőzhet az infláció, amely a KSH adatai szerint elsősorban a hatósági árak miatt kúszott fel. Az Eurostat kimutatásai pedig arra világítanak rá, hogy hazánk bizonyos árucikkek drágulása terén teljesen elszakadt Európától: míg az euróövezetben mindössze 0,1 százalékos változással lényegében stagnáltak az üzemanyagárak, addig nálunk még soha nem volt ilyen magas a benzin ára, a szállítási díjak emelkedése pedig minden árucikk és szolgáltatás árára kihat.
– Megélhetési válságba került a nyugdíjasok nagy része: csaknem egymillióan élnek a létminimum határán, illetve az alatt – mondta Iván László, a Fidesz nyugdíjastagozatának országos elnöke, hangsúlyozva: a háztartási energia, a rezsi, a gyógyszerek és az alapvető élelmiszerek drágulása veszélybe sodorják az időseket, mivel havi kötelezettségeik meghatározó részét ezen kiadások teszik ki. Emlékeztetett arra is, hogy tavaly mintegy 80 milliárd forintot húztak ki a szocialisták a nyugdíjasok zsebéből, ráadásul a törvényben előírt, kötelező emelésből is elvettek több mint 20 milliárd forintot. Számításai szerint már 2009-ben nyolc százalékkal rövidítették meg a nyugdíjból élőket a megszorítások és adóemelések révén, s ezzel párhuzamosan bizonytalanságot teremtettek a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályozások módosításával.
– Biztonságossá, átláthatóvá és emberivé kell tenni a nyugdíjrendszert – mondta Iván László, hangsúlyozva: kínos magyarázkodás vár az Idősügyi Tanácsban az MSZP-re. Színt kell vallaniuk arról, miért csökkent folyamatosan az elmúlt években a nyugdíjak reálértéke, miért vették el a 13. havi nyugdíjat, miért magasabb jóval a nyugdíjasokat érintő infláció az általános inflációnál, miért sújtották újabb és újabb áremelésekkel, a fűtéstámogatás elvételével az időseket, s miért akarják ellopni a nyugdíjakat a magánnyugdíj-pénztárak tervezett privatizációjával. Elemzők szerint az inflációt gerjesztő folyamatok hátterében főként a forgalmi- és a jövedékiadó-emelések állnak, mivel a forint árfolyamának mozgása és a hazai kereslet visszaesése lefelé nyomná az inflációt. Ezt alátámasztja, hogy az árszintet egyébként mérsékli, hogy a vállalati profitokat továbbra is kordában kell tartani, mert az áremeléseket a nagyon gyenge kereslet miatt már nem lehet áthárítani a vásárlókra. Ráadásul a későbbiekben ez további elbocsátásokhoz és alacsony béremelésekhez vezethet, amely összességében lefelé húzza majd az inflációt. A térségben a második legmagasabbnak számító jegybanki alapkamatot ugyanakkor nem lehet majd gyorsabb ütemben mérsékelni, mivel érhetik még kedvezőtlen meglepetések a forintot. Az MTI-nek nyilatkozó londoni elemzők szerint is további drágulásokra kell felkészülni, s úgy hat százalék körüli drágulási szintnél fordulhat csak meg a kocka. A JP Morgan számításai szerint az üzemanyagárak emelkedése volt az, ami leginkább generálta a decemberi áremelkedéseket.
