Politikailag korrekt uniós „grillezés”

Az uniós zsargonban grillezésnek nevezik a leendő európai biztosok parlamenti meghallgatását, amikor is a parlamenti képviselők szigorúan megszabott rituálék (1-2 percre korlátozott időtartam) szerint kérdéseket tehetnek fel a leendő biztosnak. A megkérdezések három órára korlátozott időtartama miatt az időkorlátot a levezető elnök igen szigorúan veszi, legfeljebb tíz másodperces túllépésnél már leinti a kérdezőt, de a feleletet adó biztosjelöltet is. Így a kérdések és feleletek sűrű egymásutániságban követik egymást, ami inkább egy gerelyhajító-versenyhez hasonlít, ahol a jelölt fő feladata, hogy a feléje irányuló támadásokat minél jobban és elegánsabban elhárítsa. Általában elmondható, hogy a megfelelő jelöltnek leginkább „politikailag korrektnek” kell lennie. Az antiszemitizmusnak még csak a gyanúja sem merülhet fel, az esetleges múltbeli rasszistának vélt kijelentések súlyosan esnek a latba, viszont sokat segít, ha valaki bizonyítani tudja a melegek iránti elkötelezettségét, vagy ha enyhén oroszellenes, különösen energiabiztonsági ügyekben. A korrupció vagy csalás gyanúja is súlyos problémát okozhat a jelöltnek, amit irigy honfitársak gyakorta igyekeznek is kihasználni. A biztosok meghallgatása egyben lehetőséget ad a parlamenti csoportok egymás közötti és a parlament és a bizottság közötti erőpróbára is. Az egymás közötti erőviszonyokat a parlamenti csoportok a másik csoport jelöltjének támadásával igyekeznek biztosítani, de mivel gyenge pontok mindkét, jobb- és baloldalon találhatók, a viták általában kölcsönös megegyezéssel szoktak végződni. Mivel a parlament joga a biztosok (kollektív, tehát nem egyenkénti) elfogadása, az elfogadás lebegtetésével a parlament erősítheti alkupozíciót a leendő bizottsággal szemben.
A mostani meghallgatásokon eddig a legnagyobb probléma a bolgár Rumjana Zselevával kapcsolatban merült fel, egy privatizációs cégben való érdekeltsége miatt. A jelölt állítja, hogy ez az érdekeltség (tulajdonrész) megszűnt, amikor 2007-ben uniós képviselő lett, viszont a liberális európai képviselőkhöz tartozó honfitársnője, Antonija Parvanova állítja, hogy Zseleva a cég tulajdonosa maradt 2009. áprilisig.
Sokkal simábban zajlott a német biztosjelölt, Günter Oettinger meghallgatása, neki elég volt, hogy finoman elhatárolódott a német– orosz különutas energiaegyezménytől (balti-tengeri vezeték a két ország között), és vállalta, hogy 2020-ig az unió 20 százalékkal fogja csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Igaz, volt képviselő, aki a szemére hányta, hogy kevesebb mint három hónap alatt euroszkeptikusból (nyilván a biztosi poszt miatt) az unió lelkes támogatójává vált. De hát az a politikus vesse rá az első követ, aki még nem változtatta meg véleményét, ha érdeke úgy kívánta. A képviselők elvben január 26-án hagynák jóvá az egész bizottságot, de ezt most a jobbközép frakció ki akarja használni, hogy nagyobb jogokat csikarjon ki a parlamentnek a bizottsággal szemben.