Lesújtó képet fest az uniós források gazdaságfejlesztési programjairól a Corvinus egyetem világgazdasági tanszékének tegnap megjelent tanulmánya, amely a sikeres pályázók körében végzett széles körű felmérésen alapszik. A megkérdezett pályázók túlnyomó része nem tudta megvalósítani időben az eredetileg eltervezett beruházást, amelynek okát 67 százalékban a szerződéskötések lassúságának és az önrész előteremtésének nehézségeiben jelölték meg.
Súlyos kritika érte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) is, amelyet nem pályázóbarát szervezetnek minősítettek a pályázók, akik szerint valójában a támogatási rendszer sajátosságaiból adódik a késések zöme, a hiánypótlások pedig sokszor mondvacsinált bürokratikus akadályokat jelentenek. Bírálták az NFÜ és a közreműködő szervezetek ügyfélszolgálatát, kapcsolattartását, megfogalmazásuk szerint „válaszok helyett hivatkozásokat kaptunk, hogy hol keressünk tovább”. A pályázatok tisztaságával kapcsolatban a tanulmány leszögezi: „ahogy az Amnesty International korrupciós listáján sem büszkélkedik előkelő hellyel Magyarország, úgy a kis- és középvállalkozói szektor uniós pénzekre pályázó cégei sem tartják tisztának a pályázati pénzek elosztását”. A kérdőívet kitöltők értékelése szerint számít, hogy a pályázó rendelkezik-e megfelelő összeköttetéssel. Nehezményezték, hogy a gazdasági válság negatív hatásait nem ismeri fel az uniós intézményrendszer, és továbbra is a korábbi árbevételi mutatókat követelik meg a nyertesektől öt éven át. Többen kifogásolták a bankgarancia megszerzésének nehézségeit, mivel a legtöbb pénzintézet csak jelzálog- vagy készpénzfedezettel hajlandó ezt kiadni, mindez ráadásul olyannyira költséges, hogy öt évre gyakorlatilag a pályázat teljes hasznát elviheti. A leggyakoribb kifogások között szerepel, hogy a kiírások számos felesleges és értelmetlen adatot követelnek meg, ilyen például az éves fénymásolópapír-fogyasztás. A nyertesek 42 százaléka szerint nem érte meg pályázni.

Halálos baleset történt a Fogarasi úton