Eltörölték az ingatlanadót

Újabb óriási pofont kapott Oszkó Péter pénzügyminiszter. Az Alkotmánybíróság tegnap megsemmisítette a vagyonadótörvény ingatlanokra vonatkozó rendelkezéseit, és a kalkulátorról szóló kormányrendeletet is alkotmányellenesnek minősítette. A taláros testület döntése nyomán otthonunk után nem kell vagyonadót fizetnünk.

Használati útmutató. Döntésükkel a bírák lényegében útmutatót adtak a mindenkori kormánynak ahhoz, miképpen lehet alkotmányosan bevezetni az ingatlanadót – vélekedett Lőcsei Tamás. A PricewaterhouseCoopers adóügyi cégtársa elmondta: a luxusadó 2008-as megsemmisítését és a vagyonadó mostani eltörlését kimondó határozatokban az Alkotmánybíróság egyértelműen rögzítette, mely módszerek szerint lehetne a magyar ingatlanokat országosan megadóztatni. A szakember úgy látja, hogy az AB a tegnapi döntésének meghozatalakor nem csak a jogi érveket vette alapul. – A bírák feltehetően észlelték, hogy a vagyonadó bevezetéséről nem született meg az ilyenkor szükséges társadalmi szerződés – mondta Lőcsei, s hozzátette: nem lehet egy ilyen adót népnevelő célzattal, hirtelen, társadalmi egyeztetés és közmegegyezés nélkül bevezetni. Végül kifejtette, ingatlanadót lehet szedni, de csak úgy, ha a társadalom erre felhatalmazza a döntéshozókat, s figyelembe veszik az Alkotmánybíróság iránymutatásait is.

Vagyonadóügyben a szakmai várakozásoknak megfelelően döntött tegnap az Alkotmánybíróság (AB). A taláros testület egyhangúlag kimondta: a vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó szabályai alkotmányellenesek, ezért azokat visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. A bírák határozatának köszönhetően otthonunk után nem kell vagyonadót fizetnünk. Megjegyzendő, hogy az AB igen ritkán helyez hatályon kívül adótörvényeket, s szinte elvétve törli el viszszamenőlegesen a megtámadott rendelkezéseket. Ám az utóbbi időben – tavaly decemberben – a családi pótlék tulajdonképpeni megadóztatását előíró passzusok esetében is így döntöttek a bírák.
Mint ismeretes, nemcsak az ingatlanok után szedtek volna vagyonadót, hanem a nagy teljesítményű gépkocsik, a légi és a vízi járművek után is. Mivel az AB csak az ingatlanokra vonatkozó szabályokat találta alkotmányellenesnek, az autók, a hajók és a repülők, helikopterek továbbra is vagyonadó-kötelesek maradtak. Sőt, balul sült el a kormány egyik érdekes trükkje is. A vagyonadótörvényben helyezték el ugyanis az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) megszüntetését. Mégpedig feltehetően azért, hogy ha a jogszabály elvérzik az Alkotmánybíróság előtt, akkor ennek a köztehernek az eltörlése se lépjen életbe. Mivel a grémium ezekhez a passzusokhoz nem nyúlt hozzá, a jövőben nem kell számolnunk a tételes ehóval.

*

A bírák határozatuk indoklását azzal kezdték: ingatlanadót számos európai állam szed, s idehaza is két évtizede alkalmazzák az önkormányzatok ezt a közteherfajtát. Az AB nyomatékosította, hogy „az ingatlanadó alkotmányosan nem kifogásolható, nem ellentétes az alkotmánnyal”. A testület ezzel cáfolta a kormányszóvivő napokkal ezelőtt elhangzott azon kijelentését, miszerint, ha a grémium megsemmisíti a vagyonadót, akkor lehetetlenné teszi, hogy a jövőben ilyen típusú közterhet vessenek ki. Az Alkotmánybíróság – indirekt módon – egy másik közlés hitelességét is megkérdőjelezte. Oszkó Péter nemrégiben arról beszélt, hogy a vagyonadótörvény kidolgozásakor figyelembe vették az AB korábbi ítéleteit, különösen a luxusadót eltörlő határozatot. A bírák most rögzítették: „a jogalkotók nem úgy döntöttek, hogy a vagyoni típusú adóra vonatkozó korábbi szabályozást hozzák összhangba az alkotmánynyal”, hanem „más, új technikát választottak az ingatlanok megadóztatására”.
Ám az új technika alkotmányellenesnek bizonyult. Mint tudott, a vagyonadó alapja az ingatlanok forgalmi értéke lett volna, s ezt az értéket a polgároknak kellett volna megállapítaniuk, bevallaniuk. A jogszabály ugyanakkor csak annyit mondott: a forgalmi érték az a pénzben kifejezhető érték, ami a vagyontárgy eladása esetén árként általában elérhető. A bírák szerint azonban ez az érték rendkívül széles sávban mozoghat, így annak meghatározása igencsak nehézkes. A jogszabály pedig csak tetézte a bajt azzal, hogy büntetést helyezett kilátásba azoknak, akik több mint tíz százalékkal eltérnek az adóhatóság esetleges későbbi becslésétől. Az AB arra jutott: „a bizonytalan összegű forgalmi értéken alapuló, önadózással teljesítendő adófizetési kötelezettség, s különösen annak szankcionálása jogbizonytalanságot teremt”, ezért ellentétes az alkotmánnyal. A testület a vagyonadó-kalkulátor alapjául szolgáló kormányrendeletet is megsemmisítette – visszamenőlegesen.
– Az AB ingatlanadót eltörlő döntése világosan mutatja, hogy a kormány elbukott, a magyar emberek pedig győzelmet arattak – így kommentálta a határozatot a Fidesz. A polgári párt szerint a vagyonadó bevezetése elhibázott, igazságtalan és érzéketlen intézkedés volt. A KDNP örömét fejezte ki amiatt, hogy nemcsak az alkotmányosság, hanem az igazságosság is győzedelmeskedett. Az MSZP anynyit közölt: még tanulmányozniuk kell az AB döntésének indoklását. A Kormányszóvivői Iroda értékelése szerint az Alkotmánybíróság tegnap kimondta, hogy Magyarországon – Európa sok más országához hasonlóan – alkotmányosan létezhet vagyonadó. Tudatták: a kormány most azt vizsgálja, hogy a bírák által kifogásolt hiányosságok miként és mennyi idő alatt orvosolhatók jogszabály-módosítással, illetve, hogy a kieső bevételeket milyen módon lehetne pótolni.

Oszkó vesztésre áll. Háromból kettő. Ezt az arányt mutathatja fel Oszkó Péter pénzügyminiszter, ha arról kell mérleget vonnia, hogy az irányítása alatt kidolgozott törvényekből mennyi vérzett el az Alkotmánybíróság előtt. A testület novemberben átengedte a személyi jövedelem szuperbruttósítás néven elhíresült új rendszerét, ám decemberben megsemmisítette a családi pótlék tulajdonképpeni megadóztatását, most pedig az ingatlanadó is elbukott. Ráadásul a sor nem ért véget. Az AB hamarosan dönthet az iparűzési adó APEH-hoz telepítése, valamint az úgynevezett tevékenységek piaci értékéről rendelkező passzusok ügyében.