A bukaresti Romania Libera szerint jelentős a kockázata, hogy hamarosan újraindul a ciántechnológiás aranybányászat Nagybányán, sőt az észak-erdélyi város közelében már Szibériából hozott aranyércet is feldolgozhatnak. Tegnapi számában a román napilap arról cikkezett, hogy a 2000. január 30-án bekövetkezett tiszai ciánszennyezést okozó, akkori nevén Aurul vállalatot a közelmúltban Mihail Prohorov orosz milliárdos vette meg. Az új tulajdonos százmillió eurós beruházással szeretné minél hamarabb elkezdeni a ciántechnológiát alkalmazó nagybányai aranykiválasztást. Az újraindításra vonatkozó kérés a Máramaros megyei környezetvédelmi hatóság elbírálására vár. A Romania Libera által megszólaltatott Alexandru Benea gazdasági szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy Mihail Prohorov az oroszországi bányáiban felszínre hozott aranyércet is Nagybányán kívánja feldolgozni.
*
Az Európai Unió ugyanis rendkívül alacsony vámmal terheli a nyersanyagok behozatalát, az előállított nemesfémeket pedig Romániából vámmentesen lehet teríteni az európai piacon. Az elemző szerint több orosz és ukrán tulajdonba került romániai kohászati üzem használja ki ezeket az uniós szabályokat. A napilap arra is felhívja a figyelmet, hogy miközben a verespataki aranybánya ellen összehangoltan léptek fel a romániai civil szervezetek, Nagybányán a legnagyobb csendben készülhetnek a befektetők a bányanyitásra. Calin Crisan, a Máramaros megyei környezetvédelmi felügyelőség vezetője a lapnak elmondta: nem lehetetlen, hogy az oroszok megkapják az engedélyt, de a ciántechnológia alkalmazása miatt teljesíteniük kell az európai kitermelési szabványokat. Megjegyzendő: a romániai környezetvédelmi minisztériumot az RMDSZ-es Borbély László vezeti, az országos környezetvédelmi ügynökség élére pedig két napja Nagy Józsefet nevezték ki.
A korábban ausztrál tulajdonban lévő Aurul, majd Transgold Rt. egyébként a tiszai ciánszennyezés óta többször is gazdát cserélt és nevet változtatott: 2006-ban felvásárolta a brit Oxus Gold és a kazahsztáni KazahGold színesfém-feldolgozó, tavaly pedig Prohorov tulajdonába került. Az Onexim csoport 44 éves főrészvényesének vagyonát a Forbes magazin tavaly 9,5 milliárd, a Finansz című orosz folyóirat pedig a napokban 17,85 milliárd dollárra becsülte. A tulajdonában lévő Polyus Gold társaság Oroszország legnagyobb arany-előállító cége. Az egykori Aurul esetleges újraindítása Magyarország számára egyáltalán nem mellékes, hiszen a magyar állam tíz évvel ezelőtt pert indított a román társaság ellen a tiszai ökológiai katasztrófa miatt.
Szecskay András, az egykori Aurul ellen indított perben a magyar államot képviselő ügyvéd a kolozsvári Krónikát arról tájékoztatta, hogy a Fővárosi Bíróság tavaly megszüntette a romániai vállalat ellen indított kártérítési pert. Így Magyarország nem részesül anyagi kártérítésben a ciánkatasztrófa miatt. A budapesti jogi szakértő elmondta: mivel a román résztulajdonban működő Aurul jogutódja, a Transgold Rt. ellen indított felszámolási eljárás lezajlott, a nagybányai vállalat jogutód nélkül szűnt meg. Szecskay András úgy nyilatkozott: a Fővárosi Bíróság azért zárta le a pert, mert a magyar államnak nincs ki ellen pereskednie.
A magyar állam a környezeti katasztrófa által okozott pusztítás miatt 28,6 milliárd forintot és annak kamatait követelte a nagybányai cégtől, amelynek felelősségét korábban a bíróság megállapította. Közbenső ítéletében pedig biztonsági intézkedések végrehajtását tette kötelezővé.
origo.hu
Betörőktől rettegnek az egyik budapesti kerület lakói
