Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) már alapítása, 1802 óta rendelkezik azzal a joggal, hogy kapjon saját példányt a Magyarországon megjelenő nyomtatványokból. Ugyanilyen joggal 1952 óta a Debreceni Egyetem könyvtára is rendelkezik, mint az ország második nemzeti könyvtára.
A nyomtatott kiadványok beszolgáltatási kötelezettsége a nyomdáké, de a kiadó terhére kell küldeniük az OSZK-nak a köteles példányokat. 1998 óta, ha nyomtatványról van szó, hat, az OSZK, plusz egy a területileg illetékes megyei könyvtár számára a kötelezően beszolgáltatandó példányok száma. Ebből kap példányt a Debreceni Egyetem könyvtára, a pécsi vagy a szegedi egyetemi könyvtár, a maradék pedig a szakkönyvtáraké. CD-kre, DVD-ROM-okra, sőt az elektronikus tartalmakra is vonatkozik a beszolgáltatási kötelezettség, de elég három példányt eljuttatni a nemzeti könyvtárba, DVD-n kiadott filmekből pedig 1-1 példányt az OSZK és a Magyar Filmintézet számára.
Rácz Ágnes, az OSZK gyűjteményfejlesztési és -feldolgozási igazgatója lapunk kérdésére elmondta, hogy 2008-ban 17 700 különféle új könyvet és CD-ROM-ot szolgáltattak be, összesen 37 527 féle egyedileg számolható dokumentumot, plusz 37 ládányi aprónyomtatványt, amelyek közt áruházi katalógusok is szerepeltek. A köteles példányokat a nagyobb könyvkiadók, lemezkiadók küldik a legfegyelmezettebben. A legnagyobb lemaradásban az elektronikus tartalomszolgáltatók vannak. Közülük sokan nem értesülnek kötelezettségükről, egészen addig, amíg felszólítást nem kapnak.
A Kádár-korszakban – a rendszer szigora miatt – jóval áttekinthetőbb volt, hogy milyen kiadványok születnek. Rácz Ágnes és kollégái ma szinte vadásznak a megjelenésekkel kapcsolatos információkra. Figyelik a könyvek, lemezek, DVD-k kiadásáról szóló lapokat, híradásokat, s nem is csak az itthoni anyagokat tartják szemmel. A határokon túli könyvkiadókkal és gyakran más külföldi kiadókkal is jó a kapcsolatuk, gyakran cserék révén jutnak hozzá a külföldi kiadású, ám magyar vonatkozású nyomdatermékekhez. A köteles példányok behajtására az is jó módszer, hogy ha egy kortárs szerző (vagy kiadó) például a Nemzeti Kulturális Alapnál vagy a Magyar Könyvalapítványnál pályázik könyvkiadási támogatásra, addig nem juthat pályázati pénzhez, amíg ő vagy kiadója igazolást nem visz az OSZK-ból, hogy korábban megjelent köteteiből a megfelelő számú példány eljutott a nemzeti könyvtárba.
Az elektronikus tartalomszolgáltatók mellett a kis könyvkiadók és nyomdáik maradnak gyakran adósak a köteles példányokkal. Ennek Rácz Ágnes szerint az is oka lehet, hogy annyira drága egy-egy kis példányszámban kiadott kötetük, albumuk, hogy tetemes bevételkiesést okozhat a beszolgáltatás, vagy nem is tudnak jogszabályi kötelezettségükről. Egyébként ez a kötelezettség csak az ötven példánynál nagyobb mennyiségben sokszorosított, nem belső kiadványokra vonatkozik Az OSZK gyűjteményeivel foglalkozó könyvtárosok kezében azért van némi fegyver. Telefonon, levélben, e-mailben szólítják fel a mulasztókat. Sőt arra is van lehetőség, hogy szabálysértési eljárást indítsanak. A kiszabható pénzbírság felső határának (kiadványonként ötvenezer forint) azonban nincs mindig visszatartó ereje. A statisztikailag már feldolgozott 2008-as évben 3829-féle kiadvány köteles példányait vasalták be a kiadókon, nyomdákon 1462 telefonos, illetve írásos megkereséssel.
A köteles példányok kapcsán nemrégiben foglalt állást az Alkotmánybíróság, és megállapította, hogy nem alkotmányellenes a beszolgáltatási kötelezettség.
origo.hu
Kiderült, hogy ki a rejtélyes lottónyertes, aki óriásplakátot vett az Oktogonon
