Franciaországnak fogytán a türelme a városait elözönlő romániai cigányok által elkövetett bűncselekmények miatt, és ezek visszaszorítására egyre nagyobb terhet róna a román hatóságokra. A napokban tett bukaresti látogatása során Pierre Lellouche európai ügyekért felelős francia államtitkár hatékony kétoldalú fellépést szorgalmazott a nyugat-európai országot elözönlő romániai cigányok otthon tartása, integrációjuk elősegítése érdekében. A párizsi kormány erőfeszítéseinek hátterében az áll, hogy számos más nyugat-európai államhoz hasonlóan a rendszerváltás óta Franciaország is a romániai romák célországává vált. Hivatalos adatok szerint a Franciaországban élő romániai cigányok (számuk húsz- és harmincezer között mozog) jelentős része különböző bűnbandák tagja, ugyanakkor a koldulás, lopás és más bűncselekmények miatt 2009-ben előállított romák negyven százaléka kiskorú. A francia hatóságok már az elmúlt években igyekeztek megszabadulni a hívatlan vendégektől. Tavaly például nyolcezer cigány nemzetiségű polgárt küldtek vissza Romániába, akiknek felnőttenként 300, kiskorúaknak pedig száz eurót fizettek „lelépési díjként”, csakhogy a hazatoloncoltak háromnegyede rövid időn belül visszatért Franciaországba. Emil Boc román kormányfő azzal próbálta nyugtatni a francia kormány illetékeseit, hogy Bukarest zéró toleranciával viseltet az emberkereskedelemmel szemben, ám felhívta a figyelmet: nem korlátozhatja állampolgárai szabad mozgását az Európai Unióban. Minderre Pierre Lellouche azzal vágott vissza, hogy az EU valamennyi állampolgárát ugyanazok a jogok illetik meg, a szabad helyváltoztatás jogát azonban nem szabad „bűnbandák érdekében kihasználni”. Az államtitkár közölte azt is: Párizs szeretné, ha több román rendőr dolgozna Franciaországban, ettől reméli, hogy hatékonyabb lesz a nyugat-európai államban élő románok egy részénél tapasztalható bűnözés elleni küzdelem.
Ezzel egy időben a romániai romakérdéssel foglalkozó Le Figaro napilapnak Magda Matache, a Romani Criss romániai romaszervezet vezetője azt állította: a tavalyi, székelyföldi romák sérelmére elkövetett támadásokat Budapestről rendelte meg a Magyar Gárda. Tavaly Hargita megye több településén történtek incidensek a helyi cigány közösség egy részének sorozatos garázdálkodásai miatt: Csíkszentkirályon a székelyek felgyújtották egy roma istállóját, miután az megkéselt egy magyar férfit, a bíróság pedig szabadlábra helyezte, Csíkszentmártonban pedig amiatt lett úrrá elégedetlenség a többségi lakosságon, hogy a cigányok rendszeresen dézsmálták a földjeiket, és a tettenéréskor rátámadtak a gazdákra. Az incidensek nyomán a Romani Criss tüntetést szervezett Csíkszereda központjában a romákat érő „diszkrimináció” ellen, ám a zömmel a Kárpátokon túlról és más erdélyi megyékből érkezett aktivisták megmozdulásától még a helyi roma közösség is elhatárolódott. Noha a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Magyar Gárda néhány helyi szimpatizánsa akkoriban illegális ellentüntetést szervezett – amiért a hatóságok megbírságolták őket –, az érintett települések polgármesterei határozottan cáfolták, hogy a szélsőséges alakulatoknak közük lett volna a romák elleni elégedetlenség fellángolásához.
origo.hu
Így néz ki, ha Magyar Péter úgy gondolja, bármilyen nőt megkaphat
