Öt hónapjuk lenne az állampolgároknak és a gazdaság szereplőinek, valamint a bíróságoknak arra, hogy felkészüljenek a terjedelmes jogszabály alkalmazására – hangsúlyozta az Alkotmánybírósághoz (AB) intézett beadványában Répássy Róbert. A szerződésekről, a tulajdonról, a házasságról és az egyéb személyes és vagyoni viszonyokról szóló új polgári törvénykönyvet ugyanis tavaly november végén szavazta meg az Országgyűlés. Az öt hónapos felkészülési időből is le kell azonban vonni kettőt, mert a Ptk. két fejezetének május 1-jei hatályba lépését elrendelő és decemberben megszavazott külön törvény csak most, március 2-án jelent meg a Magyar Közlönyben. A Fidesz képviselője hivatkozik arra, hogy a köztársasági elnök eleve ellentmondásosnak ítélte a Ptk.-t és teljes átgondolását javasolta. Ezt az Országgyűlés nem tette meg, hanem úgy döntött, hogy az új civil kódexet részben idén május 1-jén, részben pedig 2011 januárjától alkalmazni kell.
Kérelmében Répássy felidézi: nincs általános érvénnyel megszabva, mennyi idő szükséges az állampolgárok és a jogalkalmazók felkészüléséhez. Az AB gyakorlatából azonban kitűnik, a kellő idő meghatározásakor a jogszabály terjedelméből, jellegéből és a körülményekből lehet következtetést levonni. A képviselő azt is hangsúlyozza, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke tavaly novemberben levélben közölte az Országgyűléssel, a törvény 2011 előtt nem vezethető be.
A kérelem utal rá, hogy az 1959-ben, nem demokratikus viszonyok közt megszavazott, most hatályos polgári törvénykönyvet 9 hónap elteltével kellett alkalmazniuk a bíróságoknak. Nem ért egyet Répássy azzal sem, hogy a törvénykönyvet két lépcsőben, idén május 1-jén és jövő januárban léptessék hatályba. Szerinte ez csak zavart okoz, és nem teszi lehetővé, hogy az állampolgárok megismerjék és önként kövessék a jogszabályokat.
Az ellenzéki honatya azt kéri, hogy az AB lehetőség szerint még május 1-je előtt tárgyalja és visszamenőlegesen semmisítse meg a hatálybalépésről szóló rendelkezést. Véleménye szerint a gyorsaság most is nagyon fontos, ugyanúgy, mint korábban az ingatlanadó esetében, hiszen az állampolgárok alapvető életviszonyait befolyásoló kérdésről van szó, tehát a jogbiztonság védelmében mielőbb tiszta helyzetet kell teremteni. Sereg András, az AB szóvivője lapunknak azt mondta: később döntenek a tárgyalás időpontjáról.

KRESZ-teszt: Ön tudja, ki halad át először a kereszteződésben?