Nehéz kérdéssel szembesülnek, akik mostanság vesznek fel hitelt. El kell dönteniük, hogy forintban vagy devizában adósodjanak el. Érveket mindkét kölcsönfajta mellett és ellene is lehet állítani, ember legyen a talpán, aki meg tudja mondani, melyik lehet jobb hosszú távon. Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke a napokban a forinthitelek mellett tette le a voksát. Mint azt az InfoRádiónak elmondta, ezek már fel tudják venni a versenyt a külföldi fizetőeszközben jegyzett kölcsönökkel, mert már csekély, két-három százalék a különbség egy euró- és egy forinthitel költségei között. – Ez a kis eltérés valószínűleg nem éri meg azt a kockázatot, hogy valaki az árfolyam változásának élvezője vagy szenvedője legyen – tette hozzá. A szakember szerint hamarosan mind a svájci frank, mind az euró esetében emelkedni fog a vonatkozó jegybanki alapkamat, és ez hatással lesz a Magyarországon folyósított devizakölcsönök törlesztőrészleteire is.
A lapunknak nyilatkozó elemzők szintén a külföldi alapkamatok emelkedésére számítanak, ám abban már egyáltalán nem biztosak, hogy ezek jelentősen megdrágítják majd idehaza is a kölcsönöket. A bankok többsége is azt állítja, hogy nem tervezi a devizahitelek kamatának emelését a közeljövőben, bár többük számít a svájci frank és az euró alapkamatának emelkedésére. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a hitelek árára több dolog is hatással van: a valutanemet kibocsátó ország vagy unió kamatszintje mellett hazánk országkockázati felára is befolyásolja az árakat. Ez utóbbi határozza meg azt, hogy mennyiért jutnak devizához a Magyarországon működő bankok. Ha az ország gazdasági helyzete javul, olcsóbban kaphatnak forrásokat, amiket aztán továbbadhatnak az ügyfeleiknek. A lapunknak nyilatkozó pénzintézetek szerint a kamatváltozás kockázata sem elhanyagolható, de hazánkban az árfolyammozgások sokkal nagyobb bizonytalanságot jelentenek a törlesztőrészletekben.
Barabás Gyula, a Magyar Hitelszövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az országkockázati felár tavaly még hat százalék fölött járt, míg jelenleg három százalék alatt van. Vagyis a pénzintézetek olcsóbban jutnak forrásokhoz, mint egy éve. Ennek ellenére a hitelkamatok nem követték a felár csökkenését. A szakember szerint az elmúlt hónapokban a bankok elsősorban a különböző díjak és költségek drágításával próbáltak meg több bevételhez jutni. Barabás Gyula szerint hiába alacsonyabb valamivel az euróhitelek törlesztőrészlete, mint a forinthiteleké, ez az előny napok alatt elolvadhat, ha az euró erősödni kezd a magyar fizetőeszközhöz képest.
Felmerülhet a kérdés, hogy azoknak az ügyfeleknek, akik évekkel ezelőtt vettek fel devizahitelt, megéri-e kiváltaniuk azt egy forintkölcsönre. A bankok véleménye ebben is megoszlik. Több pénzintézet arra figyelmeztet, hogy a jelenleg érvényben lévő szigorúbb feltételek befagyaszthatják a hitelkiváltásokat. Aki két-három éve alacsony önrésszel, vagy akár önerő nélkül vett fel hitelt, annak jelenleg csak akkor van lehetősége kiváltani azt, ha olyan fedezeteket tud biztosítani a hitel mögé, amivel megfelel a most érvényes, a korábbinál jóval szigorúbb elvárásoknak. Erre manapság csak kevesen képesek. – Az elmúlt években a frankhiteleken kívül főleg államilag támogatott forinthiteleket folyósítottak a bankok, amelyek kiváltása egyáltalán nem éri meg az ügyfeleknek – közölték a lapunknak nyilatkozó pénzintézetek. A bankok szerint a svájcifrank-alapú hitelek kiváltása sem igazán gazdaságos. A korábban felvett hitelek folyósításakor ugyanis a 155–165-os sávban mozgott a forint–svájci frank árfolyam, míg ma ez a 170–180-as szinten jár. Ez az ügyfelek szempontjából azt jelenti, hogy az általuk korábban felvett frankhitelek törlesztőrészlete az árfolyammozgás miatt megemelkedett. Az árfolyamveszteség a havi törlesztőrészletekben elaprózva jelenik meg, de egy esetleges hitelkiváltással az ügyfél azonnal a teljes veszteséget kifizeti, hiszen a hitel kiváltása mindig az aktuális árfolyamok alapján történik meg.
origo.hu
Tankcsapda: íme a harmadik tag: „Ő az igazi”
