Beiktatták Janukovicsot

A Verhovna Rada tegnapi ünnepi ülésén letette a hivatali esküt Viktor Janukovics, az 1991-ben függetlenné vált Ukrajna negyedik államfője. A 46 milliós ország legfőbb állami méltóságának beiktatásán nem vett részt az elnökválasztáson alulmaradt ellenfele, Julija Timo-senko kormányfő és pártja parlamenti frakciója.

Semlegesség. Az EU-nak és az Egyesült Államoknak már egyaránt elege van az Ukrajna és Oroszország közötti vitákból – reagált a Kijev és Moszkva viszonyának jövőjét feszegető kérdésre a Rosbalt orosz portálnak nyilatkozva a külügyminiszteri poszt várományosa, Leonyid Kozsara. Mint a Régiók Pártjának politikusa fogalmazott, ez a feszültség nem illik bele az EU stratégiájába, s az Oroszország felé nyitó Obama elképzeléseibe sem. A NATO-val kapcsolatban kijelentette, a szervezet bukaresti csúcsa óta nincs napirenden Ukrajna tagsága, így maradnak az együttműködés más formái, s ezzel nem ütközik, hogy a Régiók Pártja a semlegesség híve. Kozsara szerint az ország érdeke, ha a gázvezetékrendszer egy ukrán–orosz–uniós konzorcium tulajdonába kerül, ez talán megakadályozhatja az elkerülő útvonalak további építését. (S. G.)

A korábbi államfők – Leonyid Kravcsuk, Leonyid Kucsma és Viktor Juscsenko – közül is csak Kucsma tisztelte meg jelenlétével a rendezvényt. Székfoglaló beszédében Viktor Janukovics egyebek között arról beszélt, hogy rendkívül súlyos örökséget vesz át, hiszen hiányzik a költségvetés, óriási az ország adóssága, hatalmas a szegénység, s romokban hever a gazdaság. Ennek ellenére a helyzet mégsem kilátástalan, az országot meg lehet menteni a szociális-gazdasági összeomlástól, és rövid idő alatt rá lehet állítani a gyors fejlődés útjára. Első és legfontosabb lépésnek a hatalmi rendszer megreformálását, az államigazgatás hatékony rendszerének kialakítását, az államapparátus személyi állományának jelentős leépítését nevezte.
A külpolitikát illetően Janukovics tömbön kívüli európai országként látja Ukrajnát, amely kész részt venni az összeurópai biztonság megteremtésében. Ukrajna összekötő híd akar lenni a Kelet és a Nyugat között, amely egyaránt fontosnak tartja az egyenjogú és a kölcsönösen előnyös kapcsolatok építését Oroszországgal, az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal. Janukovics első hivatalos látogatására egyébként Brüsszelbe utazik, majd Moszkvába látogat.
Az államfői beiktatáson jelenlévő közel száz külföldi küldöttség között ott volt Sólyom László, Magyarország köztársasági elnöke, Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke és Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi főképviselője. Az Egyesült Államokat James
Jones, Barack Obama elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Orosz-országot pedig Borisz Grizlov, az Állami Duma elnöke képviselte.
Sólyom László és Viktor Janukovics a magas szintű személyes kapcsolatok fenntartásának fontosságáról és a kárpátaljai magyar közösség problémáiról folytatott kétoldalú megbeszélést délután. A magyar államfő szerint Janukovics teljesen az európai normák jegyében nyilatkozott a kisebbségek helyzetéről. „Minden remény megvan arra, hogy ezt a problémát meg fogják oldani” – mondta Sólyom László.