A név mint identitás
A „Turk-Kagan” felirat valószínűleg nem egy konkrét uralkodót, hanem egy kollektív identitást, a türk politikai közösséghez tartozást fejezte ki. Babajarov párhuzamot von a későbbi Turgesh Kaganátus érméivel, melyek hasonló szerepet töltöttek be: megerősítették az etnikai és politikai hovatartozást.
A göktürk érmék azonban egyedi jellegükben különböznek: míg a Turgesh érmék sztenderd feliratokat viselnek, a göktürk pénzek egyéni, uralkodókhoz köthető címeket. Ez arra utal, hogy a birodalomban a hatalomra kerülő vezetők saját neveikkel és címeikkel jelölték meg pénzeiket.
Fergana és Taskent: az államiság bölcsője?
A lelet fényében a mai Üzbegisztán keleti része, különösen a Taskent környéki és Fergana-völgyi régió a török államiság egyik legkorábbi központjaként értelmezhető. A felfedezés nemcsak a török név és identitás történetét írja újra, hanem arra is rávilágít, hogy a közép-ázsiai régiók szerepe a korai török civilizáció kialakulásában eddig alulértékelt volt. A pénzek és feliratok egy bonyolult, de szervezett politikai és gazdasági struktúrát sejtetnek, amely nemcsak túlélte a nomád létformát, hanem megalapozta az első türk birodalmak emlékezetét.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!