Bíróverések árnyékában

Az 1950 és 1953 közötti időszak Magyarország XX. századi történelmének egyik legsötétebb korszaka, ami a sportot is érintette.  Ennek igazolására és az általános helyzet érzékeltetésére adjuk közre e közelmúltban nyilvánosságra került dokumentumokat.

Sohasem volt könnyű labdarúgó-játékvezetőnek lenni, mert ő az egyetlen bíró az életben, aki tárgyalás nélkül ítélkezik. S ez már önmagában is olyan motívumot rejt magában, amely adott esetben felháborítja a szurkolót.
„Feljegyzés Hegyi Gyula, a sporthivatal elnöke részére:
… Tűrhetetlen állapotok uralkodnak a kisebb budapesti pályákon és nagyon sok vidéki helyszínen. Ha az odahaza játszó csapat nem győz, vagy a játékvezető ténykedése – okkal vagy ok nélkül – nem elégíti ki a közönséget, akkor a bíró testi épsége nincs biztosítva! Napirenden vannak a játékvezető-verések.
Budapest, 1950. november hó”

Futballbírónak lenni olykor ma sem könnyű. Persze élsportolónak sem, bár az alábbiakhoz hasonló viszontagságok szerencsére már elképzelhetetlenek.
„Siófok községi tanács végrehajtó bizottsága elnökének:
Hivatkozással a Somos elvtárssal történt telefoni megbeszélésre, kérem Fuchs Jenő többszörös olimpiai [vívó] bajnokunk siófoki villájának a honvédség részére történő igénybevétel alól mentesíteni. Nevezett siófoki villája már a nyár folyamán is mentesítve lett, a magyar sport terén szerzett érdemeire való tekintettel. Fuchs Jenő betegsége miatt különben orvosi szempontból is indokolt részére nyári lakás használata.
Budapest, 1951. március 17., Hegyi Gyula.”
Fuchs Jenő három évvel később, 1954-ben elhunyt, és elhárult az „akadály” a villa államosítása elől.

Miközben a párt lapjában lelkesítettek a begyűjtés fontosságáról, 1952-ben különösen súlyos helyzet alakult ki a mezőgazdaságban, az élelmiszer-ellátásban, s miután a „padláslesöprés” fokozódott, a parasztság terhei úgyszólván elviselhetetlenné váltak. Legfeljebb a kivételezettek számára látszott kiút.
„Nagy Imre elvtársnak, begyűjtési miniszter, Budapest:
Mellékelten küldöm Klics Ferenc élsportolónk kérelmét azzal, hogy – amennyiben mód van rá – a reá kirótt beszolgáltatást elengedni szíveskedjél. Nevezett kérelmét azért támogatjuk, mert az olimpiai keretnek a tagja, s akinek az olimpián való jó szereplése számunkra igen fontos körülmény.
Budapest, 1952. január hó 12. Elvtársi üdvözlettel: Hegyi Gyula.”
Klics négy olimpián vett részt, Helsinkiben ötödik lett a diszkoszvetésben. Kilencszer nyert magyar bajnokságot, és háromszor egymás után lett főiskolai világbajnok. Ebben a témakörben érdemes felidézni még egy esetet.
„Berecz Bertalan elvtársnak, Budapest: Gurics György, a XV. nyári olimpiai játékok olimpiai harmadik helyezettje [birkózásban] azzal a kéréssel fordult hozzám, legyek segítségére, hogy esküvője alkalmából a saját tulajdonát képező disznót levághassák. Nagyon kérlek, hogy a vágási engedélynél, amennyiben egy mód van rá, légy segítségére.
Budapest, 1952. augusztus 25. Elvtársi üdvözlettel: Hegyi Gyula.”

Az Aranycsapat 1953 júliusában Stockholmba indult, hogy megmérkőzzön a svédekkel. A repülőtéren a következő nyilatkozatot íratták alá a játékosokkal: „Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a stockholmi utazással kapcsolatban senki részére sem vinni, sem hozni semmiféle csomagot vagy levelet nem fogok.” A papír bal oldalán 28, géppel írott név szerepelt, jobboldalt a szakvezetők, az újságírók és a játékosok kézjegyei. Érdekesség, hogy mindenki aláírta az ívet, csak Sebes Gusztáv szövetségi kapitány nem. Vajon miért?