A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) tudomása szerint a Bajnai Gordon vezette Wallis-csoport már azt megelőzően tárgyalásokat folytatott a Magyar Telekommal a Dataplex Kft. adásvételéről, hogy annak tulajdonjoga három ciprusi céghez került volna – értesült a Magyar Nemzet. A Dataplexet 2005 szeptemberében a Wallis leánycége 2,33 milliárd forintért vásárolta meg, bankhitelből. A három ciprusi cég összesen 2,4 milliárd forintot fizetett a társaságért, amelyet még 2005 végén villámgyorsan továbbadott 5,1 milliárd forintért a Magyar Telekomnak. A ciprusi cégek csak azt követően fizettek a Wallis-csoportnak, hogy a Magyar Telekom átutalta számukra a vételárat. Ebből törlesztették a bankhitelt. Az adásvétel során összesen 2,7 milliárd forintos nyereséget könyvelhetett el a három ciprusi társaság, amelyek közül az egyiknek Bajnai Gordon Wallis-vezér volt az igazgatója, a másik pedig Kóka János akkori gazdasági miniszter sógorának az érdekeltségébe tartozott.
Adószakértők egybehangzóan úgy vélik, általában egy magyar és egy ciprusi cég közötti ügylet végső célja mégis az lehet, hogy a külföldi társaság mögött állók kikerüljék a magyar adószabályokat.
*
Ha ugyanis a tranzakció két magyar vállalat között történt volna, akkor a 2,7 milliárd forintnyi nyereség után 16 százalék társasági adót, illetve a cégtulajdonosoknak további 35 százalékos osztalékadót kellett volna befizetniük az APEH-nak. Ez alapján 1,377 milliárd forint járt volna az adóhatóságnak.
Vadász Iván, az Adótanácsadók és Könyvvizsgálók Országos Egyesületének alelnöke szerint általánosságban elmondható: a magyar jogszabályok szerint kifogásolható, ha egy ilyenfajta ügyletben részt vevő ciprusi társaságok mögött álló magyar állampolgárok nem vallották be külföldön szerzett bevételüket. Kifejtette, a külföldön felvett jövedelem után egy magyar állampolgárnak 38 százalék személyi jövedelemadót és 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell bevallania. Valószínűleg az APEH is így gondolja, hiszen az adóhatóság adócsalás gyanúja miatt vizsgálódik az ügyben. A rendőrséghez hasonlóan az APEH is jogsegélykérelmet juttatott el a ciprusi hatóságokhoz. Arról nincs információnk, hogy megérkezett-e a külföldi segítség, mivel az APEH adótitokra hivatkozva semmiféle tájékoztatást nem adott a Hír TV kérdésére. Még az ügy létezéséről is csak annyit mondtak, sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánják. A rendőrség már megkapta a ciprusi választ a jogsegélykérelmére, így folytatódhat az ideiglenesen felfüggesztett nyomozás, amelyet korábban hűtlen kezelés gyanúja miatt rendeltek el a Dataplex ügyében. Az ügyet azonban bonyolítja, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda a Hír TV-vel közölte: a nyomozás folytatásához az ügyészség állásfoglalására várnak. Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője ugyanakkor kijelentette: az NNI önállóan nyomoz, nincs szüksége semmilyen ügyészségi állásfoglalásra.
Bajnai Gordon kormányfő tegnap közleményben utasította vissza a személyét érintő szerinte alaptalan gyanúsítást. A miniszterelnök jelezte, helyreigazítást kér tegnapi cikkünk miatt. Úgy véli ugyanis, hogy lapunk „a Dataplex ügyét csúsztatásokkal, az igazságot kifordítva, adótitkot sértve tudatos politikai támadásra használva húzta most ismét elő.” Kijelentette továbbá, hogy abban a három hónapban, amíg a Wallis érdekeltségébe tartozott a Dataplex, semmiféle állami megrendelést nem kapott. Igaz, a közleményben arra vonatkozó rész nincs, hogy ebben az időszakban milyen megállapodásokat készítettek elő és milyen megbízásokról döntöttek. Vagyis milyen munkalehetőséget ígértek a cégnek az állami szférából. Bajnai közölte, a Dataplex értéke nem azért növekedett hirtelen 2,7 milliárd forinttal tíz hét alatt, mert állami megrendeléseket kapott. Szerinte „az értéknövekmény alapja a tulajdonosi és a Dataplex-menedzsment sikeres átszervezési és piacszervezési tevékenysége, amely kiterjedt a Dataplex finanszírozási pozíciójára és ingatlanaira, valamint a szakmai befektető eltérő alapú értékelése.” Tény ugyanakkor: a Dataplex árbevétele 2004-ben még csupán 600 millió, 2005-ben már egymilliárd, 2006-ban pedig csaknem kétmilliárd forint volt. A kormányfő arról nem adott információkat, hogy mi szükség volt a Dataplex ciprusi cégekhez történő, rövid ideig tartó átjátszásához azt megelőzően, hogy a Magyar Telekom megvásárolta. Arról sem beszélt, hogy a bevétel egy része miért került Kóka János sógorának a cégéhez. A legfontosabb kérdés is felelet nélkül maradt: ha minden a legnagyobb rendben van a Dataplex-ügyben, akkor miért vizsgálódik az APEH és az Nemzeti Nyomozó Iroda. A miniszterelnök ugyanakkor olyan állításokra is reagált, amelyeket a cikk nem is tartalmazott. Így például leszögezte, hamis az az állítás, hogy a megszerzés és a továbbértékesítés közötti időszakban Kóka János nyomására több állami cég vette igénybe a Dataplex szolgáltatásait, így növelve ezzel a társaság értékét.
A Wallis ugyancsak közleményben reagált cikkünkre. A cég szerint „a Dataplex-ügy kapcsán sem érheti a Wallis-csoportot az adóelkerülés vádja”. Mint állítják, „a hivatkozott adóévben a Wallis felhasználható elhatárolt vesztesége jelentősen meghaladta a hárommilliárd forintot, tehát akkor sem kellett volna társasági adót fizetnie, ha magyarországi cégében keletkezik a tranzakció nyeresége”. Az a közleményből sem derül ki, hogy miért volt szükség a ciprusi kitérőre, illetve, hogy miképpen bukkant fel az ügyletben Kóka János sógorának ciprusi cége. A Wallis azt állítja, a Fleminghouse nyújtott be adóbevallást Cipruson. Ám a ciprusi adóhatóság illetékesének az ügyben tett rendőrségi tanúvallomása, ami lapunk birtokában van, egyértelműen cáfolja a Wallis állítását.
