Hiénák a magyar sertéshúspiacon

Osztrák hűtőházakból hozzák be és adják el feketén, számla nélkül a hazai húsboltoknak a sertéshúst az állattartók által csak „hiénáknak” nevezett kereskedők. Mindezt a hatóság tétlenül tűri, miközben a tisztességes termelőket sűrűn ellenőrzik.

Dénes Zoltán
2010. 03. 11. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Válságban vannak a hazai sertéstartók, ám a közhiedelemmel szemben elsősorban nem a vásárlói pénztárcák vékonyodása, vagyis a kereslet megcsappanása miatt, hanem a saját köreikben csak hiénáknak nevezett kereskedők ténykedése nyomán. Egyes szakmai szervezetek eddig is jelezték, hogy a húspiacon a feketegazdaság aránya elérheti a 30 százalékos szintet, ám az áfaemelés óta a számla nélküli értékesítések száma az 50-60 százalékot is súrolja. Túl azon, hogy a jelenség miatt a hazai sertéstartó-ágazat csődbe megy, s ennek nyomán több ezren veszíthetik el munkájukat, az állam is jelentős bevételektől esik el. Forrásaink szerint érthetetlen, hogy az állatorvosi hatóság miért nem tesz semmit ez ellen, sőt a kormány sem érezte feladatának a súlyosan káros jelenség felszámolását. Pedig Süth Miklós, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára, országos főállatorvos a tavaly húsvéti sajtótájékoztatóján még azt hangsúlyozta: a 2009-es év egyik kiemelt feladata lesz a feketegazdaság visszaszorítása.
– A húspiacon kereskedelmi tevékenységet folytató személyek egy része az elmúlt hónapokban erősen ráálltak arra, hogy leginkább osztrák, s kisebb részt szlovák sertést hoznak be a magyar piacra, amit úgy adnak el a henteseknek, hogy az után semmilyen adót nem fizetnek – foglalta össze röviden a helyzetet Sain Krisztián, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének ifjúgazda tagozatának megyei elnöke. Ezek az emberek, akik korábban hagyományos sertésfelvásárlással foglalkoztak, manapság már inkább kisebb hűtőkocsikkal járnak át Ausztriába, s onnan szállítják a sertést a magyar hentesboltokba. Mindezt úgy, hogy csak az osztrák állatorvosok által kiállított papírokat és a szállítólevelet hagyják a boltokban, vagyis számlát az áruról nem állítanak ki. A szállítólevélre ráírják, hogy a fizetésre majd csak az áru értékesítése után kerül sor, s így a számlát is akkor állítják majd ki. Ez persze a legtöbb esetben nem történik meg, mert a beszállítókkal összekacsintó kereskedőknek, ha véletlenül állatorvosi ellenőrzést kapnak, elég csupán a „bizományban” átvett áruk szállítólevelét felmutatni, amit valamilyen oknál fogva a hatóságok szinte mindig elfogadnak – osztotta meg tapasztalatait Sain Krisztián.
Hasonlókról számolt be egy neve elhallgatását kérő vágóhíd vezetője is, aki szerint a hazai húspiac szinte már teljesen maffiaszerűen működik. Van olyan hentes, aki korábban 25-30 fél sertést vásárolt tőle, ám manapság jó, ha 4-5 darabot rendel, azt is főként azért, hogy valamilyen számlát felmutathasson, ha véletlenül ellenőrzést kap.
– A vágóhidak a magyar sertéstartóktól kilónként nettó 209 forint körül veszik át a disznót, erre még rárakódik a vágási és szállítási költség, illetve az adó, s így az áru kilója a boltban már bruttó 680 forintra emelkedik. Ezzel szemben a magát autóba vágó „kereskedő” által leszállított osztrák sertés, a közterhek befizetésének elmulasztása miatt, kilónként körülbelül 80 forinttal, vagyis éppen csak a be nem fizetett áfa mértékével olcsóbb. Így keresnek a feketén behozott húson fél disznónként mintegy 2400 forinttal többet – mutatott rá Sain Krisztián. Felhívta a figyelmet arra az ellentmondásos helyzetre is, hogy miközben az ország teljes területén a felvázoltak szerint zajlik a feketekereskedelem, addig a hatóság a lehető legszigorúbban jár el a hazai termelőkkel, akiket folyamatosan ellenőriz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.