Nemcsak a kivitelezése botrányos az Egységes Erdészeti Vállalatirányítási Rendszernek (EEVR), hanem már a több mint 1,7 milliárd forintos állami beruházásnak a közbeszerzési kiírása és annak lebonyolítása is gyanús körülmények között zajlott le. A cégbírósági nyilvántartásból és az Opten nevű céginformációs rendszerből igen érdekes ügyek derültek ki. Egyrészt feltételezhető, hogy a beruházásra 2008. július harmincadikán kiírt közbeszerzési eljáráson a Megatrend Zrt. azért nem indult, mert az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 2008-ban több végrehajtást is elrendelt a céggel szemben. A társaság tulajdonos-vezérigazgatója viszont lapunknak azt állította, hogy a Megatrend azért nem indult önállóan, mert manapság Magyarországon egy multinacionális cég sokkal nagyobb eséllyel indulhat a közbeszerzéseken, még ha az igazi munkát végül magyar alvállalkozókkal is végezteti. Adatgyűjtésünk során kiderült, hogy csak a Sagem Kft. mintegy ötmilliárd forintnyi közbeszerzést nyert meg 2008 és 2009 során.
Úgy tűnik, az erdészeteknél zajló beruházás esetében is az történt, hogy a francia multinacionális cég hazai leánya, a Sagem Kft. csak a nevét adta a beruházáshoz, a munka dandárját két magyar alvállalkozójának kellett volna elvégeznie. Mindez azért érdekes, mert a közbeszerzési eljárás során a Sagem nem nevezte meg alvállalkozóit, legalábbis azok neve nem szerepel az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban. Márpedig szerepeltetésük kötelező lett volna, hiszen a törvény előírja, hogy amennyiben a pályázó a munka értékének több mint tíz százalékát alvállalkozóval végezteti el, akkor azt meg kell nevezni.
Nem ez az egyedüli furcsaság a közbeszerzési eljárással kapcsolatban. A valamivel több mint kétmilliárd forintra becsült beruházás tenderén a Sagem Kft. mellett ugyanis érdekes módon nem a legnagyobb vállalatirányítási rendszerfejlesztőket, az Oracle-t, az SAP-t vagy a GriffSoftot találjuk, hanem a piacon alig ismert Molaris Kft. nevű cégecskét. Ez már önmagában érdekes, hiszen egy kétmilliárd forintos lehetőség feltételezhetően már a multinacionális cégek érdeklődését is kiváltaná. Szakemberek szerint a nagyok távolmaradásának oka az lehetett, hogy már a pályázati anyagban látható volt, melyik cég ügyviteli szoftverére írták ki a tendert.
Ha mindez nem elég, egy újabb meglepetés érheti a figyelmes érdeklődőt, ha megnézi, mi történt a Molaris Kft.-vel azt követően, hogy „elbukott” a pályázaton. A társaságot Nagykovácsiban 2006 augusztusában jegyezték be. Az EEVR-pályázat kiírása előtt egy hónappal új fióktelepet jelentett be a cégbíróságon, amelynek címe megegyezik a Sagem Kft. telephelyének címével. A budapesti, Montevideó utca 16. szám alatt található iroda végül mindkét cég telephelyévé vált, mégpedig 2009. május 9-én, ugyanazon a napon, amikor a Molaris Kft.-be beszállt egy ciprusi bejegyzésű társaság. Elgondolkodtató, hogy a ciprusi cég többségi tulajdonszerzésével egy időben kerül a két cég egy címre, vagyis feltételezhető, hogy a Sagem Kft. állhat a ciprusi társaság mögött. Tavaly december közepén végül, a Molaris Kft. tagjainak kezdeményezésére, már el is indították a Molaris Kft. végelszámolását. A mór megtette kötelességét, a mór mehet – legalábbis úgy tűnik, eszerint jártak el.
Összefoglalva kijelenthető, hogy a közbeszerzés nyertesének kihirdetése után négy hónappal a tenderen induló két cég egy címre kerül, mégpedig úgy, hogy a kisebbik társaságba beszáll többségi tulajdonosként egy Cipruson bejegyzett társaság. Ezen tényekből nem nehéz arra következtetni, hogy a Molaris Kft. csak egy alibiinduló lehetett.
Korábban rávilágítottunk arra, hogy a Sagem – igazából a Megatrend – nem tudta tartani a pályázatban vállalt határidőket, sőt, mára az a helyzet alakult ki, hogy a francia érdekeltségű társaság felbontotta az alvállalkozójával kötött szerződését. Megkeresésünkre az erdészetek egyértelművé tették, hogy a közbeszerzést teljes mértékben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. folytatta le. Emellett a még tavaly kifizetett 570 millió forint átutalását is Benedek Fülöp, a vagyonkezelő akkori vezérigazgató-helyettese hagyta jóvá. Mindezt úgy, hogy a birtokunkba került dokumentumok szerint több erdészet is jelezte, hogy a rendszer elavult, nem felel meg a törvényi előírásoknak, s hogy jelentős késések történtek. Rámutattak arra is, hogy sok erdészetnél elegendő lett volna a vezetői irányítási rendszert egységesíteni, mivel sokuknál az előző években végeztek százmilliós beruházásokat a könyvelési és vállalatirányítási szoftverek fejlesztése érdekében.
Az immár több mint féléves késéstől függetlenül eddig egyetlen erdészet sem élt a szerződésben biztosított kötbér lehívásának jogával. A vagyonkezelő tájékoztatása szerint a késedelmi kötbér öszszege minden késedelmes nap után a fejlesztés ellenértékének, illetve a support (rendszertámogatás) díjának egy százaléka (maximum az összérték 15 százalékáig), vagyis, a 19 erdészetet tekintve, ez naponta 15 millió forint lenne. Hozzátették: a társaságok egyenként kötöttek szerződést a vállalkozóval, a kötbér társaságonkénti alkalmazására is nekik van lehetőségük, azt az MNV Zrt. nem korlátozta. Kérdéseinkre adott válaszaikból továbbá az is kiderült, hogy a beruházás most tart ott, ahol egyébként el kellett volna kezdeni. Az MNV Zrt. sajtóosztálya ugyanis arról számolt be, hogy jelenleg zajlik a meglévő rendszerek és folyamatok átvilágítása, amely eredményeként többek közt elkészül a társaságokra jellemző, a kiírásnak megfelelő, de a specifikumokat is tartalmazó követelményjegyzék. Ez felér egy beismeréssel arról, hogy a közbeszerzés kiírásakor és a beruházás elindulásakor még pontos fogalmuk sem volt arról, hogy milyen fejlesztést kell elvégeztetni.
origo.hu
Gyalázatosan támadják a világhírű magyar idegsebészt
