Tagadnak a hírbe hozott szakszervezetek

Tagadják a BKV-s szakszervezeti vezetők, hogy a 2008. áprilisi munkabeszüntetés után azt várták a cégvezetéstől: a korábbi gyakorlatnak megfelelően adjanak nekik pénzt. Balogh Zsolt, a társaság korábbi megbízott vezérigazgatója lapunknak adott interjújában azt mondta, „végül megegyeztünk a sztrájkolókkal, aláírtuk a megállapodást, és ekkor valaki szólt, hogy menjek fel az irodámba. Ott ült pár szakszervezeti vezető, egy-két igazgató, és mondták, rendben, vége a sztrájknak, és most szokás szerint vissza kell juttatni valamennyi pénzt a szakszervezeteknek, és küldeni kell egy csomaggal Hagyó Miklósnak is.”
A távirati iroda BKV-s forrásból úgy értesült, hogy az említett megbeszélésen a vállalat buszos és metrós gumikerekes szakszervezetei vettek részt, ám ők tagadják ezt. Földényi György, a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének elnöke azt mondta, a 2008-as sztrájkot követő semmilyen „kiscsoportos” beszélgetésről nem tud, ha volt is ilyen, ő ezen nem vett részt, és tudomása szerint egyetlen szakszervezeti vezető sem volt ilyen beszélgetésen. Hasonlóan nyilatkozott Nemes Gábor, a Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezeti Szövetségének alelnöke és Gulyás Attila, a metrósokat összefogó Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke.
Egyes BKV-s szakszervezetekről évek óta rendre felröppent az a hír, hogy ha sztrájkot szerveztek, azt elsősorban politikai alapon és érdekből tették, illetve egyes munkaügyi konfliktusok valójában a BKV és a szakszervezetek közös forgatókönyve szerint „robbantak ki”, annak érdekében, hogy az állam újabb pénzeket pumpáljon a korrupciótól hemzsegő közlekedési vállalatba. A legutóbbi decemberi sztrájk mögött is többek Hagyó Miklóst sejtették. A nevezett 2008-as munkabeszüntetést a szakszervezetek azért hirdették meg, mert nem látták biztosítottnak a közlekedési társaság finanszírozási problémáinak megoldását. A fővárosi önkormányzat vezetése ekkor a „BKV biztonságos működése, illetve az adósság növekedésének elkerülésére” 18,5 milliárd forintos állami többlettámogatásért fordult a pénzügyi és a gazdasági tárca, valamint a kancellária vezetőjéhez. Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) a pénzügyekért és Hagyó Miklós (MSZP) a város üzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes ekkor azzal érvelt, hogy az inflációval megemelve 2010-ig évente nominálisan ennyi pénzre van szükség ahhoz, hogy a BKV adózás előtti vesztesége nulla legyen. Közölték, a konvergenciakövetelmények mellett csak a reális finanszírozhatóságot mutatták be azzal, hogy a főváros és a BKV már minden lépést megtett, hogy konszolidálni tudják a céget.