Átláthatatlan a támogatási rendszer

Mind a programok átláthatósága terén, mind pedig a szakmai célkitűzések érvényesülése tekintetében komoly problémák és ellentmondások vannak a szociális célú uniós programok felhasználásánál – derül ki az ELTE Társadalomtudományi Kara és a Soteria Alapítvány friss tanulmányából.

Az eredeti céloktól teljesen eltérő fejlesztések kaphattak támogatást a brüsszeli pénzekből – mutatja az Egy lépés előre, kettő hátra című kutatás, amely szerint a pályázatok előkészítését homály fedi, s bár az előkészítő munkacsoportok jelentősége megnövekedett, ezzel ellentétben áll a testületek átláthatatlansága. Ezek a csoportok nem nyilvános testületek, összetételüket és tevékenységüket a hétköznapi emberek nem követhetik, sőt a titkosítások miatt a kutatók vagy az adott témában érintett szereplők sem férhetnek hozzá a részletekhez – olvasható a tanulmányban.
A kutatás a fogyatékossággal élő és mentális problémával küzdő emberek számára fenntartott uniós programok példáját elemezve felveti annak a veszélyét, hogy az eredeti elképzelések szerint a lakóotthonokra kapott pénzből végül mamutintézményeket finanszírozhatnak. Az ebbe az irányba mutató pályázati kiírásokat csak jelentékeny civil és szakértői tiltakozás hatására sikerült az eredeti céloknak megfelelő irányba terelni – emlékeztet a Soteria közleménye.
A dokumentum szerint további probléma, hogy bár a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) impozáns információs rendszert működtet honlapján, abból máig nem tárható fel egyértelműen, hogy milyen módon kerültek felhasználásra a közösségi források hazánkban. Nem jut messzebbre sem a kutató, sem az állampolgár akkor sem, ha közvetlenül az ügynökséggel kommunikálva kíván adatokat szerezni – fogalmaz az elemzés.
A tanulmányban említett problémákat alátámasztja, hogy a legfrissebb forráslehívási adatok szerint az összes program közül a társadalmi megújulás operatív program áll a legrosszabbul: a hétéves fejlesztési terv feléhez közeledve mindössze 31 százalékot sikerült lekötni.

Elmaradunk az EU-tól. Magyarország szociális kiadásainak a GDP-hez mért aránya jóval a 27 tagú Európai Unió átlaga alatt marad – állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentése. Hazánkban a megtermelt javak mintegy 22 százalékát fordították pénzbeli és természetbeli társadalmi juttatásokra, ez mintegy négy százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál. A magyar kiadásokon belül a legnagyobb rész az öregség, valamint a betegség- és egészségbiztosítás területére jutott: együttesen csaknem kétharmadát jelentették a kifizetéseknek.