Néhány éve még főleg Ukrajnában, Moldovában és Romániában tüntették el a cégeiket az adósságot hátrahagyó vállalkozók. A külföldi nincstelenek vagy kitalált személyek nevére írt társaságoknak néhány héttel az eladás után híre-hamva sem maradt. Ma már nem bajlódnak a cégeltüntetők a határon túli ügyintézéssel, a vállalkozásokat a nevükre vevő külföldiek maguk jönnek Magyarországra a bedőlt cégekért.
Csatlós Csilla, a céges tartozásokkal foglalkozó Direktinfo Kft. ügyvezetője szerint az utóbbi időben nagyon sok cég landolt magyarországi címmel rendelkező, román nemzetiségű román állampolgároknál. Némelyikük nevén több- tucatnyi vállalkozás is van. Őket természetesen lehetetlen felelősségre vonni a tartozások miatt, ezért az átvert hitelezők gyakran hiába futnak a pénzük után. A Direktinfo legutóbbi felmérése szerint a cégek negyven százalékát még azelőtt eladják a tulajdonosok, mielőtt a hatóságok felfüggesztik az adószámot.
Az adatok azt mutatják, hogy a fizetési kötelezettségeikre fittyet hányók ma már nem rettegnek attól, hogy lefülelik őket, ha Magyarországon adnak túl fizetésképtelen vállalkozásaikon. Csupán a tulajdonosok negyede gondolta biztonságosabbnak cége külföldre juttatását, a cégtulajdonosok hat százaléka pedig egyáltalán nem bajlódott a látszattal, egyszerűen eltűnt. A szakember szerint nagyon nehéz megbecsülni, mennyi kifizetetlen számlát hagynak maguk után a köddé vált cégek, de nem tévedünk nagyot, ha azt feltételezzük, hogy az utóbbi négy-öt évben több mint százmilliárd forint szivárgott el a gazdaságból az ilyen társaságok miatt.
Belső Béla Krisztián ügyvéd szerint is riasztó állapotok uralkodnak az országban. A szakember lapunknak elmondta: hazánkban bevett szokássá vált, a tartozást felhalmozó cég eltüntetése. – A csődtörvény szerint felelősségre lehet vonni a régi tulajdonost, ha kiderül, hogy azért adott tovább a cégén, mert meg akart szabadulni a tartozásoktól. Ám nagyon nehéz bebizonyítani, hogy a köddé váló vállalkozás tudatosan károsította meg a partnereit – közölte az ügyvéd. – Már zajlik néhány próbaper az ilyen cégek hajdani ügyvezetői ellen, de ezek még nem értek véget – tette hozzá.
Az átvert hitelezőknek abban az esetben lehet némi reményük, ha a régi tulajdonos nem nagyon csűrte-csavarta a fantomizálást, hanem az eladás után azonnal eltüntette a vállalkozást, vagy egy ügyvezetőnek teljesen alkalmatlan személy, például egy hajléktalan nevére íratta a céget. – Ilyenkor ugyanis felmerülhet a gyanúja annak, hogy direkt a tartozás lerázására készült, hiszen nem valószínű, hogy egy otthontalan ember cégvásárláson töri a fejét. Főleg akkor, ha nincs is semmilyen cégvezetői múltja – közölte az ügyvéd. Ha azonban az eltüntető veszi a fáradságot, és kéthárom tulajdonosváltáson keresztül valahol egy kijevi panellakás tizedik emeletén ássa el a vállalkozást, szinte lehetetlen utolérni. – Gyakran egyáltalán nem éri meg futni a tartozás után, mert alig van esély a behajtására – jegyezte meg Belső Béla Krisztián.
Győrfi Attila, az Euler Hermes Magyar Követeléskezelő Kft. ügyvezető igazgatója szintén elég sötéten látja a magyar helyzetet. Mint elmondta, vannak olyan esetek, ahol még több millió forintos tartozás után sem éri meg szaladgálni. A jogi utak végigjárása ugyanis évekbe telik. – Ma már csak az igazán amatőröknek jelent kockázatot a vagyon eltüntetése, vagy a hitelezők lerázása. A törvény vagy az eljáró hatóságok szigoráról egyáltalán nem beszélhetünk – jegyezte meg a szakember. – Finoman fogalmazva is furcsa, hogy a cégbíróságok hajléktalanszállók és kétszobás lakások címére hosszú évek óta jegyeznek be több száz céget – tette hozzá.
Győrfi Attila szerint a szerződéskötés előtt a megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt. Ma már viszonylag kis költséggel hozzá lehet férni olyan adatbázisokhoz, amelyek azonnal jelzik ezeket a gyanús ügyleteket, és a piacon összegyűjtött információkból is lehet olyan következtetéseket levonni, amelyek csalásra utalhatnak. Gyanúra adhat okot például, ha tulajdonosok hasonló tevékenység folytatására új céget hoznak létre, és a forgalmat kezdik átterelni az új vállalkozásba.
origo.hu
Egymilliárd forintot, a bevallott összeg tízszeresét költhették el Magyar Péterék tavasszal
