Három csapás, négy vélemény

Este kezdték meg a pártok a büntető törvénykönyv módosításának vitáját. Az ellenzéki képviselők – különböző okokból – számos kritikát fogalmaztak meg a Fidesz–KDNP előterjesztésével kapcsolatban. Ismert, a leendő kormányerők bevezetnék a három csapás rendelkezését, amely a harmadik erőszakos cselekményt elkövetőre automatikusan a kiszabható legsúlyosabb büntetést róná ki. A tanárok közfeladatot ellátó személyek lennének a jövőben, így az ellenük elkövetett cselekményeket súlyosabban büntethetnék. A nemzeti szocialista rendszer bűneinek tagadása mellett pedig a kommunizmus vétkeit is csak büntetés terhe mellett lehetne kétségbe vonni.
Bárándy Gergely (MSZP) szerint a három csapás egyrészt veszélyes bűnözőket szabadítana a társadalomra, másrészt alkotmányossági problémákat is felvethet. A politikus a tanárok kiemelt kezelését sem tartja megoldásnak. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) lapunknak nyilatkozva arról beszélt, hogy a törvénymódosítás „terjedelmét tekintve szűkebb annál, mint amit a közbiztonsági válsághelyzet megkíván”. Kiemelte: a közbiztonságot fenyegető vagyon elleni bűncselekmények visszaszorítása érdekében a szabálysértési értékhatárt a jelenlegi húszról kétezer forintra vinné le a Jobbik. A képviselő szerint hatályon kívül kellene helyezni a holokauszt tagadásával kapcsolatos rendelkezést, hiszen az alkotmányellenesen korlátozza a véleménynyilvánítást. Ezt a véleményt osztja Schiffer András (LMP) is; azt mondta, a rendelkezés néhány hónap alatt „megérett arra, hogy hatályon kívül helyezzék”.
Balsai István (Fidesz) a módosító indítvány expozéjában a tervezet minden rendelkezését fontosnak nevezte. Répássy Róbert, a Fidesz vezérszónoka azt közölte, hogy a három csapás javaslatainak egy része már megvalósult, de az erőszakos, többszörös visszaesőknél bizonyos esetekben – példaként említette a kiskorú sérelmére elkövetett nemi erőszakot – indokolt lehet a tényleges életfogytiglani büntetés kiszabása. Szerinte a pedagógusok elleni támadások esetében nincs elég visszatartó ereje a jelenlegi büntetéseknek, ezért „az egy pofon, egy év” elv alkalmazása megalapozott.
A parlament tegnapi napirendjén szerepelt a közoktatási törvény módosításáról szóló javaslat általános vitája is, de ez lapzártánkig nem kezdődött el. A tervezet célja, hogy rendezze az egyházi fenntartású iskolák finanszírozását. Az ilyen intézmények az elmúlt évek kormányzati ténykedésének köszönhetően annak ellenére kerültek hátrányosabb anyagi helyzetbe, mint önkormányzati társaik, hogy ez számos jogi aggályt is felvetett.