Az Eötvös Károly Intézet, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International (TI) Magyarország az információs szabadság és a közérdekű adatok nyilvánosságának alkotmányos elve alapján fordul közös indítványban az Alkotmánybírósághoz. Többek között azt kifogásolják, hogy a minősített adatok védelméről szóló törvény nem garantálja, hogy csak indokolt esetben zárjanak el adatokat a nyilvánosságtól, és senki ne élhessen vissza ezzel a lehetőséggel, például törvénysértések, korrupció leplezése vagy valamely szervezet jó hírnevének védelme érdekében. Továbbá az új szabályozás nem biztosít hatékony bírósági jogorvoslatot a minősített adatok megismeréséért indított perekben, ugyanis a bíróságok számára nem teszi egyértelművé, tartalmilag is vizsgálhatják-e a minősítés indokoltságát, vagy csupán „azt nézhetik, hogy a Titkos! pecsét rákerült-e az iratra”.
A nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatban kifejtették, a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályai gyengítik a szolgálatok feletti jogállami kontrollt, ugyanis az Országgyűlés illetékes bizottságainak tagjai, a minősített adatokkal kapcsolatos ügyekben eljáró bírák nemzetbiztonsági ellenőrzésen kell, hogy átessenek. – Ekkor nem pusztán azt vizsgálják, hogy akire titkot bíznak, megbízható-e, hanem azt is, mivel zsarolható – írták a jogvédők, megjegyezve, ezt a Nemzetbiztonsági Hivatal végzi, amelynek tevékenysége felett éppen az így átvilágított képviselőknek és bíráknak kellene kontrollt gyakorolniuk.
Földes Ádám, a TI Magyarország munkatársa felidézte: a minősített adatok védelméről szóló törvény tervezete magas színvonalú volt, azt a kormánypárti képviselők módosító javaslatai „rontották le”.
origo.hu
Az orosz reaktorkovácsok már a Paks II. reaktortartályán dolgoznak
