Marcin Romanowski politikai menekült is felszólalt a CPAC Hungary panelbeszélgetésén

A CPAC Hungary panelbeszélgetésének első felszólalója, Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettes, politikai menekültként érkezett Budapestre. A beszélgetés során megrázó részleteket osztott meg arról, hogyan indított ellene hajtóvadászatot az új lengyel baloldali kormány, és miért tekinti Magyarországot a szabadság egyik utolsó európai bástyájának.

CPAC Hungary Fotó: Csudai Sándor

A politikai kontextus szerinte világos. 

A cél az volt, hogy a konzervatív-katolikus szemléletű projekteket töröljék, míg a „megfelelően liberális” kezdeményezések megmaradhattak.

Romanowski szerint ez is azt mutatja, hogy „az igazságszolgáltatás rendszerét ma fegyverként használják a woke-ellenes konzervatívok ellen” – legyen szó politikusokról, NGO-król vagy civil ellenállásról. Úgy véli, az USA-ban hasonló jelenségeket látunk, különösen Trump elnök elleni eljárások esetében. Mint fogalmazott: 

A koncepciós perek célja ma is ugyanaz, mint a kommunista időkben – a közvélemény manipulálása.

Ezután Shea Bradley-Farrell kapott szót, aki könyvet írt Magyarországról, hogy bemutassa az amerikai közvéleménynek a konzervatív magyar modellt. 

Az amerikaiak nem emlékeznek arra, milyen nem szabadnak lenni

– mondta, hozzátéve, hogy őt az döbbentette meg leginkább, mennyire emlékeztet a Biden-adminisztráció gyakorlata a volt szovjet típusú elnyomásra.

Magyarországi tapasztalatait az amerikai viszonyokkal összevetve úgy látta, hogy „a vasfüggöny ugyan leomlott, de a központi tervezés szelleme visszatérőben van Európában”. Szerinte Magyarország példát mutat abban, hogyan lehet a nemzeti identitást és a hagyományos értékeket megőrizni, miközben szembeszállnak a globalista nyomással. Úgy fogalmazott: 

Ezt a történetet el kell mesélni Amerikának.

A panel harmadik résztvevője, Simone Billi, az olasz LEGA képviselője köszönetet mondott a CPAC szervezőinek és a magyar kormánynak, majd az olasz helyzetről beszélt. 

Az olasz konzervatív kormány erős, sokat tesz az értékeinkért – de szükségünk van a támogatásotokra. Egyedül nem megy

– mondta. Billi szerint a legnagyobb akadályt az Európai Unió jelenlegi működése jelenti. Bár hangsúlyozta, hogy egy egységes Európára szükség van, hozzátette: 

Nem akarunk egy globalista, szocialista szuperállamot. Olyan Európai Uniót akarunk, amely a népek uniója.

A konzervatív összefogás szerinte alapfeltétele annak, hogy a kontinens megőrizze saját identitását és képes legyen jövőt építeni. 

Ha nem ismerjük az értékeinket és a történelmünket, akkor a jövőnk is elveszik

– figyelmeztetett. Simone Billi újabb felszólalásában ironikusan utalt a CPAC helyszínén látott feliratra – „hagyjuk hátra a valóságot” –, amit szerinte akár az Európai Bizottság is magáévá tehetne. Élesen bírálta az európai intézmények működését, különösen azt, hogy „nem megválasztott emberek” hoznak döntéseket a tagállamok feje felett. 

A Bizottság tagjait senki nem választja, mégis ők írják az irányelveket, és azt mondják, hogy ez segíti az európai embereket – miközben fogalmuk sincs a problémákról, így megoldásaik sincsenek

– fogalmazott. Példaként említette a zöld átállással kapcsolatos szabályokat, különösen az olasz tejipart sújtó előírásokat, valamint a belső égésű motorok betiltásának tervét, amit úgy jellemzett: 

Ez a szovjet mintára készült, centralizált bürokrácia visszatérése.

A beszélgetés során ismét megszólalt Marcin Romanowski, aki szerint a jelenlegi Lengyelország egyfajta „globalista csatatér laboratóriumává” vált. Rámutatott, hogy az Európai Unió eszköztárában a politikai zsarolás, a lejáratás és az uniós forrásokkal való visszaélés is szerepel, különösen a konzervatív kormányokkal szemben. Kiemelte: 

2022-ben Magyarország volt a célpont, 2023-ban Lengyelország, de ugyanez történt Olaszországban és Spanyolországban is.

Szerinte ezek a támadások nemzetközi hálózatokon keresztül zajlanak, „ugyanazzal a pénzzel, ugyanazokkal a szervezetekkel”, amelyek Soros György és az amerikai baloldal befolyását tükrözik.

Romanowski szerint Magyar Péter magyar ellenzéki politikus szerepvállalása kísértetiesen hasonlít Donald Tusk korábbi stratégiájára. Ez szerinte a „normális emberek inhumánus kezelését, gyűlöletbeszédet és a cenzúra intézményesítését” vetíti előre. Hozzátette: 

Ha ugyanazokat a döntéshozatali mechanizmusokat látjuk viszont, akkor nekik kellene visszafizetni a számlát Brüsszelből.

A beszélgetés zárásaként Shea Bradley-Farrell ismét megszólalt, ezúttal az ukrajnai háborúról szólva. Mint elmondta, már 2022-ben a tűzszünet és a béketárgyalások mellett kardoskodott. A Biden-kormányzat külpolitikáját és az EU háborúpárti nyilatkozatait elhibázottnak és veszélyesnek nevezte. Felidézte, hogy személyesen is részt vett olyan eseményen, amelyen Szijjártó Péter külügyminiszter volt a fővendég Washingtonban, és már akkor is hangsúlyozták: 

nincs katonai megoldása ennek a konfliktusnak.

Különösen élesen bírálta Friedrich Merz német kancellár kijelentését, miszerint Ukrajna orosz területen is használhatja a német rakétákat. Szerinte ez „eszkalációs magatartás, amely egy szélesebb háború felé sodorja Európát.” Úgy vélte, Trump elnök valódi erőfeszítéseket tett a béke érdekében, de az Európai Unió folyamatosan akadályozta a tárgyalásokat. Zárásként hozzátette: 

Zelenszkij nemcsak demokratikus vezetőként problematikus, hanem mélyen korrupt is. És mi már 2022-ben tudtuk, hogy ez lesz a helyzet.

Borítókép: CPAC Hungary