Először nyilatkozott részletesen a bírósági szakban Kulcsár Attila a K&H-nál történt pénzügyi manipulációkról, saját szerepéről, ügyfelei kártalanításáról és az elsőfokú ítéletről, amelyet ő is megalapozatlannak tart. A volt befektetési tanácsadónak az a határozott véleménye, hogy van értelme megismételni az eljárást, mert – miként fogalmazott – „ez az ügy nincs feltárva”. A K&H brókercégének volt alkalmazottja szerint a történtek feldolgozottsága harminc-negyven százalékos, ami azonban nem azt jelenti, hogy háromszor annyi bűncselekményt követtek volna el, mint amiért nem jogerősen elítélték a vádlottakat. – Nem vagyok ártatlan, de olyan súlyú bűncselekményeket, amelyekért elítéltek, nem követtem el – fogalmazott Kulcsár Attila, aki szerint ügyfelei kétharmadának portfóliójával kapcsolatban még csak szabálytalanságok sem történtek, nemhogy bűncselekmények.
Az elsőrendű vádlott közölte, hogy két-háromszáz ügyfele közül mindössze két-háromnak a befektetése esetében volt értékvesztés, ezért szerinte teljesen feleslegesen fizetett ki a K&H mintegy 11 milliárd forintot azoknak, akik választott bíróságon követelték pénzüket (állítólag volt olyan, aki 145 milliós befektetése után 220 milliót kapott Kulcsártól, majd a botrány kirobbanása után további hatszázmillió forintot ítélt meg neki a választott bíróság). A vádlott azt ígérte, hogy egy megismételt büntetőeljárás esetén minden segítséget megad ahhoz is, hogy jogalap nélküli gazdagodás címén a bank visszaperelhesse a feleslegesen kifizetett összegeket. Ezzel kapcsolatban Dunai György védője arról beszélt, hogy a Betonút a mai napig nem fér hozzá 12 milliárdos befektetéséhez.
Kulcsár Attila szerint a K&H Bank félrevezető magatartása vezethetett ahhoz, hogy a Fővárosi Bíróság megalapozatlan ítéletet hozott. A volt befektetési tanácsadó utalt arra is, hogy a pénzintézet a biztosítási összeg reményében tett ilyen nyilatkozatokat. A vádlott emlékeztetett az eljárás egyik szakértőjére, aki szerint a szabálytalanságok áthatották az egész bankot, és felelősség terheli a vezetőket, akik ezt évekig eltűrték. Kulcsár egyórás beszédében elmondta, hogy nem történhetett sikkasztás (nem jogerősen más mellett ezért ítélték nyolc év börtönbüntetésre), hiszen neki nem is volt jogosultsága az ügyfelek befektetéseivel rendelkezni, és technikailag sem kezdeményezhetett tranzakciókat. Vitatta a 23 milliárd forintos kárérték megalapozottságát is.
A Fellebbviteli Főügyészség átiratában úgy vélte, hogy Kulcsár vonatkozásában a csalás büntetőjogi kategóriája merülhet fel inkább. Az előzetes letartóztatásban lévő vádlott szerint ugyanakkor ez sem helyes következtetés, mert a K&H Equities Zrt. kiemelt ügyfeleit nem tartotta tévedésben, azok hozzájutottak az ígért hozamokhoz, ebből következően hamisított egyenlegkimutatások sem készültek. Sódor István fellebbviteli főügyész viszonválaszában hangsúlyozta, hogy ilyen hosszan még nem nyilatkozott az elsőrendű vádlott, ami mindenképpen „érdekes helyzetet teremtett”.
A vád képviselője emiatt is fenntartotta álláspontját, hogy csak egy új eljárásban lehet tisztázni a tényállást, az alapbűncselekményt és elemezni a bizonyítékokat. Sódor igen részletesen foglalkozott a Betonútban érdekelt személyek, Garamszegi Gábor és Dunai György szerepével, kijelentve, szorosabb kapcsolatban voltak az elsőrendű vádlottal, mint ahogy azt a Fővárosi Bíróság ítélete megállapította.
A tegnapi védőbeszédekben többen is azt indítványozták, hogy az ítélőtábla hozzon érdemi, ügydöntő másodfokú ítéletet, és zárja le a hét esztendeje tartó büntetőeljárást. Az ítélőtábla május 27-re tűzte ki a határozathirdetést a Kulcsár-ügyben.
origo.hu
Itt vannak a legújabb kormányzati bejelentések – élőben a Kormányinfó
