Módosították az alkotmányt

Megnyílt a jogi lehetőség is az új kormány megalakulására, miután a parlament elfogadta az ehhez szükséges törvénymódosításokat. Az új szabályok szerint fog megtörténni a kormányzati átadás-átvétel, miután a parlament tegnap elfogadta az erről szóló javaslatot. Az alkotmány is módosult: legfeljebb 200 fős lehet majd az Országgyűlés, ezenkívül 13 kisebbségi képviselő is helyet kaphat majd a Házban.

Túl gyors a tempó. Balczó Zoltán, az Országgyűlés jobbikos alelnöke kifogásolja, hogy az Országgyűlés túl gyorsan dolgozik. Hozzátette: az időszűke miatt bizonyos indítványokról még frakción belül sem tudnak döntéseket hozni. Gyüre Csaba, az alkotmányügyi bizottság jobbikos alelnöke hozzátette, hiába kérnek időt a javaslatok áttanulmányozására, azokat a kormányzati többség szavazataival mégis elfogadja a Ház. (V. A.)

Tegnap elfogadta az Országgyűlés azt az alkotmánymódosítást, amely kétszáz főben maximálja a parlament létszámát. A nemzetiségek képviselőinek további 13 hely állna rendelkezésére a Házban. Az alkotmányba ezenkívül új elemként bekerült a miniszterelnök-helyettes intézménye is.
Az alaptörvényről szóló szavazás során némi félreértés mutatkozott, ugyanis a Fidesz név szerinti voksolást kért; egy forgatókönyvi hiba miatt azonban korábban már géppel is kinyilvánították akaratukat a képviselők, és végül a házbizottság úgy foglalt állást, hogy ez utóbbinak az eredményét kell véglegesnek tekinteni. Eszerint 306 igen, 16 nem és 35 tartózkodás mellett ment át a javaslat. Érdekesség, hogy több szocialista politikus a második, tehát a név szerinti voksoláskor már finomította első körös szavazatát: ilyen volt többek között Bárándy Gergely, Botka László, Gyurcsány Ferenc és Kiss Péter, akik a tartózkodás helyett másodjára már támogatták a tervezetet. Az elutasító álláspontot pedig Baja Ferenc, Göndör István és Kovács Tibor tartózkodásra módosította.
A parlament tegnap a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslatot is elfogadta; a jogszabály visszaállítja a közigazgatási és a helyettes államtitkári tisztséget, illetve a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalokat. Szintén jóváhagyta a Ház a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt. A rendelkezés szabályozza a kormányzati átadás-átvételt is, amely már a most távozó kabinetre is vonatkozik.
– Jogilag is megnyílt a lehetőség, hogy megalakuljon az új kormány – mondta Navracsics Tibor leendő közigazgatási és igazságügyi miniszter. Az új struktúrában a fideszes politikus szerint az eddigi gyakorlattal ellentétben nem az ágazati lobbik ütköznek majd egymással, hanem a kormányzati politika értékei valósulhatnak meg. A fideszes politikus közölte, hogy a közigazgatási államtitkári posztok visszaállításának elsődleges célja éppen a pártsemleges működés biztosítása volt. A Navracsics által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára felel majd a kormányzat személyügyi politikájáért, aki – mondta a miniszteri szék várományosa – erősebb jogosítványnyal, úgynevezett kifogásolási joggal is rendelkezik majd, amely azonban nem jelent vétójogot.

Új vagyongazdálkodás. Önálló ágazat lesz a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lesz az állami vagyongazdálkodás kizárólagos ágazati irányítója és felügyelője. Fónagy János (Fidesz) az állami vagyonnal való felelős gazdálkodásért szükséges törvények módosításáról szóló javaslatról szóló expozéjában azt mondta: az előterjesztés célja, hogy új típusú, értékalapú nemzeti vagyongazdálkodás egységes rendszere jöjjön létre. Józsa István, az MSZP vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezet elfogadásával csorbulni fog a transzparencia. A Jobbik elfogadhatónak tartja a törvénymódosítás időzítését és alapelképzelését, ugyanakkor hiányolja a vagyongyarapítás, illetve az ellenőrzés feltételeinek kifejtését. Az LMP szerint a nyilvános ellenőrzés biztosítása a legfontosabb szempont az állami vagyongazdálkodás területén, ahol nem privatizációra, hanem demokratizálódásra lenne szükség.