A The Ben Shapiro Show mára az egyik legbefolyásosabb jobboldali podcasttá vált Amerikában, naponta milliók hallgatják, nézik és olvassák Ben Shapiro véleményét az aktuálpolitika, kultúra és társadalmi viták terén. A CPAC Hungary vendégeként Shapiro tovább erősíti a patrióta erőket, akik a tengerentúlról érkeztek.
Fotó: Csudai Sándor
Ben Shapiro Budapestre, a CPAC Hungary-re hozta híres műsorát
Ben Shapiro budapesti felszólalásában először meghatározta, mit jelent számára a nyugati civilizáció: az egyéni szabadságjogok, a szólásszabadság, a jogegyenlőség, valamint a családi és vallási kötelezettségek elismerését. Hangsúlyozta, hogy ez a rendszer nem véletlenül született meg, hanem ezeréves bibliai – zsidó-keresztény – bölcsesség eredményeként alakult ki. Shapiro szerint e civilizáció válsága jelenleg nyilvánvaló: anarchikus tüntetések, az intellektuális elit által terjesztett, alternatív morál, a hagyományos vallási szokások és templomlátogatás háttérbe szorulása, valamint a szivárványos zászlók térnyerése mind azt mutatják, hogy „a hanyatlás közepén állunk”.
Kiemelte, hogy a civilizációt fenyegető fő erők a nyugati baloldaliság és az iszlamizmus. Véleménye szerint ezek összefonódva, egymást erősítve támadják a zsidó-keresztény alapokon nyugvó társadalmat.
A legfontosabb kérdés azonban nem az, hogy ezek az erők mit tesznek – ez mindig is jellemző volt rájuk –, hanem az, hogy „a Nyugat miért engedte be őket”. Shapiro szerint a válasz a posztmodern baloldal bűntudatában keresendő. Úgy vélik, a nyugati világnak „önmagát kell összezúznia”. Ennek filozófiai alapját olyan gondolkodók fektették le, mint Jean-Paul Sartre, aki szerint a gyarmatosított népeknek „morális kötelességük” volt megölni elnyomóikat – egy nézet, amellyel szerinte a mai baloldali elit is azonosul.
Ben Shapiro a nyugati önutálat filozófiáját támadta
Ben Shapiro beszédének második részében szenvedélyesen ostorozta a nyugati önutálat filozófiáját, amely szerinte a bűntudatból és önfeladásból táplálkozik.
Nevetséges, hogy szégyenkeznünk kellene a saját civilizációnk miatt
– mondta, majd hozzátette, hogy a baloldali elméletek szerint a nyugati eszmék szükségszerűen vezettek a 20. század borzalmaihoz, pedig épp ezek elutasítása – mint a nácizmus vagy a kommunizmus – hozta el a pusztítást. Shapiro hangsúlyozta, hogy a nyugati civilizáció nem csupán egy a sok közül, hanem egyedi és értékes örökség, amely a bibliai elveken és a zsidó-keresztény kultúrán alapul.
A nyugati civilizáció nem gonosz, hanem jó
– szögezte le. Kiemelte, hogy bár az emberiség története során minden társadalomban előfordult gonoszság, a Nyugat volt az, amely először képes volt ezeket érdemben visszaszorítani – legyen szó a rabszolgaság felszámolásáról, a szegénység csökkentéséről vagy a háborúk mérsékléséről. Külön megemlítette Magyarországot mint pozitív példát:
Ez az egyetlen ország Európában, amit nem árasztották el az iszlamista terroristák, és ahol én, mint ortodox zsidó, kipával a fejemen félelem nélkül sétálhatok végig az utcán.
Méltatta azt is, hogy a magyar gyerekeket nem neveli „perverz, bibliaellenes baloldal”, hanem megőrizhetik lelküket és gondolkodásukat. Shapiro szerint Magyarország ma azon kevés államok egyike, amely bátran kiáll a civilizációjáért, kultúrájáért és a nyugati örökségért – s ez a küzdelem megéri az áldozatot, mert ha vállaljuk, akkor
le is tudjuk győzni a gonoszt, akár belülről, akár kívülről fenyeget.
Ben Shapiro a közönség kérdéseire válaszolt
A panelbeszélgetés végén Ben Shapiro a közönség kérdéseire is válaszolt. Elsőként a nemzeti identitás védelméről és az európai konzervatívok lehetőségeiről kérdezték, különös tekintettel a migrációs nyomásra. Shapiro elismerően beszélt Magyarországról, amely szerinte vezető szerepet játszik a kontinensen a nemzeti szuverenitás védelmében.
Magyarország vezeti Európát a nemzeti identitás megőrzésében
– jelentette ki, hozzátéve, hogy a tömeges migráció elutasítása már más országokban is megjelent, még baloldali kormányok részéről is. A nyitott határok politikája szerinte leáldozóban van, és ebben Orbán Viktor úttörő szerepet játszott.
Olyan nemzet, amely nem hajlandó megvédeni határait, nem fogja túlélni
– figyelmeztetett. Úgy vélte, a nyugat-európai politikai elit próbálja elnyomni az identitásukhoz ragaszkodó polgárok hangját, de ez a stratégia nem tarthat örökké, hiszen „a valóság előbb-utóbb mindenkit utolér”. A második kérdés a szekularizáció és a nyugati civilizáció túlélésének kapcsolatára vonatkozott. Shapiro válasza szerint a konzervatív értékek megőrzése lehetetlen Isten és a vallásosság visszatérése nélkül.
A templom visszaállítása az alapvetés ahhoz, hogy kiszabadítsuk a civilizációnkat
– hangsúlyozta. Azzal érvelt, hogy minden embernek, aki keresztény közegben nevelkedett, vissza kellene találnia a templomba, mert ezzel nemcsak kulturális örökségünket, hanem a társadalmi stabilitást is megőrizhetjük. Szerinte a szekularizmus ürességet hagy maga után, és „az élet értelmének megtalálása vallás nélkül szinte lehetetlen”. A demográfiai hanyatlás leküzdése érdekében is szükségesnek tartja a vallásos élet visszaállítását. Mint mondta:
Ha vallás van a társadalomban, ott sok gyerek is lesz. Ezek kéz a kézben járnak.
Zárásként hangsúlyozta a személyes felelősség és a bibliai tanítások szerepét:
A Biblia azt mondja: ha valamiben elbuksz, az a te hibád – nem Istené. E felelősség nélkül könnyű kisiklani az életben.
Véleménye szerint a kereszténység az egyetlen, amely betöltheti a modern világban támadt lelki űrt, mert
az internet nem elég – ott leginkább düh és politikai polarizáció van. Az egyetlen dolog, ami be tudja tölteni ezt az űrt, az Isten.
Egy másik kérdező a nemzetek spirituális állapotáról érdeklődött: vajon egy jövőbeli Trump-adminisztráció miként tudná támogatni nemcsak a fizikai, hanem a lelki újjáépülést is? Shapiro egyetértett a felvetéssel, hogy a nyugati világ hanyatlásának oka nem pusztán gazdasági vagy politikai, hanem mély spirituális válság is. Kifejtette, hogy a vallási intézményeknek kulcsszerepük van a társadalom szerkezetében, mivel közvetítőként működnek az egyén és a közösség, illetve az állam között.
Véleménye szerint a kormány feladata nem az, hogy közvetlenül betöltse a spirituális űrt, hanem hogy megteremtse annak lehetőségét, hogy az emberek maguk válasszanak vallási irányt.
Példaként Florida államot hozta fel, ahol az állami támogatások révén a szülők szabadon választhatnak vallási iskolát gyermekeiknek – akár zsidó, akár keresztény intézményeket –, és ez szerinte valódi segítség a spirituális megújulásban. Ugyanakkor hangsúlyozta:
Nem a kormánynak kell megtölteni ezt az űrt, hanem a közösségeknek és az egyházaknak.
Tapasztalatai szerint, ha valaki elveszíti a munkáját, az elsőként nem az államhoz, hanem a közösségéhez fordul segítségért – ez a szolidaritás, ami szerinte az egészséges társadalom alapja. A spirituális és közösségi élet visszaállítása szerinte csak akkor lehetséges, ha a vallási közösségek újra aktívan vállalják a maguk szerepét, és nem engedik át ezt az államnak. Shapiro szerint tehát a kormányzat szerepe inkább az, hogy visszalépjen onnan, ahová nem tartozik, és biztosítsa a vallási és közösségi élet számára a szabad kibontakozás lehetőségét – mert „egy fa, amelynek törzse rothadt, nem maradhat fenn”.
Shapiro az USA külpolitikájáról is beszélt
Egy kérdező J. D. Vance amerikai alelnök külpolitikai beszédére utalva arról érdeklődött, hogy Shapiro szerint milyen stratégiai irányváltást jelenthet mindez az Egyesült Államok számára. Shapiro úgy válaszolt, hogy jelenleg még maga sem látja teljesen világosan, milyen külpolitikai stratégiát követ majd a Trump-adminisztráció, különösen olyan kérdésekben, mint Ukrajna, Izrael, Irán vagy Kína.
Mint mondta, J. D. Vance kijelentései egy új, kevésbé intervencionista amerikai külpolitikai szemlélet felé mutatnak, de egyelőre nem világos, ez hogyan valósul majd meg a gyakorlatban.
Trump világossá tette, hogy nem akarja, hogy az Egyesült Államok minden konfliktusban részt vegyen, ugyanakkor ott, ahol érdekei vannak, azokat meg kell védenie – akár nyomásgyakorlással is. Shapiro szerint ez a kettősség egyfajta stratégiai bizonytalanságot is eredményezhet, amit Amerika ellenfelei gyengeségként értelmezhetnek.
Egy másik hozzászóló – maga is ortodox zsidó – arról kérdezte Shapirót, hogy miként lehet visszaszorítani a woke ideológia terjedését, amely miatt családjával kénytelen volt elhagyni az Egyesült Államokat.
Shapiro úgy vélte, hogy a woke-ideológia a hanyatlás jeleit mutatja: tíz évvel ezelőtt még botrányt keltett, ha valaki nyíltan kijelentette, hogy „a fiúk fiúk, a lányok lányok”, ma viszont ez már a kormányzati politika része.
Hangsúlyozta, hogy a woke által erőltetett diszkriminációs narratíva már nem talál olyan nyitott fülekre, mint korábban, az amerikai társadalom egyre inkább elutasítja ezt. Trump intézkedései – például a DEI (diversity, equity, inclusion) programok visszaszorítása – szerinte népszerűek és hatékonyak voltak, ám figyelmeztetett, hogy az igazi kérdés az, mi történik Trump után.
Mint mondta, ha Trump sikeres gazdasági és politikai eredményeket tud felmutatni, akkor a woke hosszabb távon is visszaszorulhat.
Ha azonban a baloldal megerősödik, könnyen lehet, hogy a woke-ideológia újra felerősödik. Shapiro úgy látja, hogy a woke egy mélyen beágyazott mozgalom, amelyet nem lehet néhány év alatt felszámolni – ehhez hosszú távú, következetes konzervatív ellenállásra van szükség. Mégis, ma optimistább, mint tíz évvel ezelőtt: úgy látja, az amerikai társadalom kezd belefáradni a woke túlzásaiba.
Shapiro tippeket adott a kultúrharc megnyeréséhez
Egy kérdés arra vonatkozott, hogy a konzervatív oldalnak vajon érdemes-e érzelmi és morális érveket is használnia a kultúrharcban, vagy kizárólag a tényekre kell-e hagyatkoznia. Ben Shapiro hangsúlyozta, hogy bár a tények az alap, az érzelmek nem hanyagolhatók el. A politikai vitákban gyakran érzelmek dominálnak, így stratégiai hiba lenne, ha a jobboldal teljesen kizárná ezeket. A
tények szerinte a „torta”, de az érzelmek jelentik a „cseresznyét a tetején” – vagyis szükség van rájuk, ha meg akarják szólítani az emberek szívét.
Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ha az érzelmek felülírják a tényeket, az torz és veszélyes gondolkodáshoz vezethet – függetlenül attól, hogy ez bal- vagy jobboldalon történik.
Egy izraeli zsidó kérdező aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az izraeli–Hamász-háború kapcsán egyes amerikai konzervatív hangok is kritikusak lettek Izraellel szemben.
Shapiro elismerte, hogy valóban megjelent egy újfajta, populista jobboldali irányzat, amely hajlamos az áldozati gondolkodásra – akár a fehér amerikaiak, akár más csoportok vonatkozásában. Ez a szemlélet szerinte hasonló ahhoz, amit korábban a baloldal képviselt, miszerint minden egyenlőtlenség diszkrimináció eredménye. Ő ezt az új szélsőséges jobboldali hozzáállást elutasítja.
Hozzátette, hogy bár ezek a nézetek egyes platformokon – például a TikTokon – látszólag népszerűek lehetnek, az amerikai társadalom egészében továbbra is kisebbségi véleményt képviselnek.
Shapiro hangsúlyozta, hogy e jelenség mögött sokszor nem a tények, hanem gyűlölet, álhírek és összeesküvés-elméletek állnak. Ezt különösen aggasztónak tartja, mivel amikor az emberek már senkiben sem bíznak, könnyen manipulálhatók lesznek. Példaként említette, hogy sokan Izrael gázai műveleteit népirtásként próbálják beállítani, miközben – mint mondta – erről szó sincs. Szerinte a zsidó állam célja a túszok kiszabadítása és a terroristák legyőzése, nem pedig bármiféle etnikai tisztogatás. Úgy vélte, a tényalapú érvelés továbbra is a leghatékonyabb eszköz a gyűlöletpropagandával szemben.
A legstabilabb alap a vallás
Egy kérdező arra volt kíváncsi, mi lehetne egy transzatlanti konzervatív szövetség alapja a kulturális válság közepette. Shapiro válasza szerint a nyugati világ jobboldali mozgalmai ma nem annyira gazdaság- vagy külpolitikai nézeteik, hanem a woke-ideológiával és a szexuális forradalom következményeivel szembeni közös ellenállás révén találják meg egymást.
A legerősebb és legstabilabb alap – tette hozzá – a vallás, az Istenbe vetett hit, illetve annak elismerése, hogy az ember istenképmására lett teremtve, ezért jogokkal és kötelezettségekkel bír.
Shapiro hangsúlyozta, hogy a civilizáció csak úgy építhető újra, ha visszatérünk ezekhez az alapokhoz. Egy amerikai–izraeli kettős állampolgárságú hallgató az izraeli diplomaták meggyilkolása kapcsán azt kérdezte, hogyan válaszolhatnak a konzervatívok az egyre gyakoribb antiszemita támadásokra. Shapiro szerint Izrael nem csak önmagáért, hanem a Nyugat egészéért harcol.
A Hamász és szövetségesei – mint mondta – nyíltan vallják, hogy céljuk Izrael eltörlése, és miközben a „folyótól a tengerig” skandálják jelszavaikat, a másik kezükben szivárvány és iszlamista zászlókat lengetnek – ez szerinte a radikális baloldali és iszlamista ideológiák groteszk szövetsége.
Kiemelte, hogy a Nyugat hagyományos kultúráját védelmezők számára ezek az erők nem lehetnek szövetségesek, ők az ellenséget jelentik. Shapiro történelmi párhuzamokat is hozott.
Emlékeztetett arra, hogy Isztambul egykor Konstantinápoly volt, Libanon keresztény országként indult, és a kopt keresztények Egyiptomban is többségben voltak.
A radikális iszlám elsődleges célpontja évszázadokon át a kereszténység volt. Tapasztalata szerint ma is súlyos fenyegetettségben élnek keresztény közösségek, például Szíriában, ahol a nyugati közöny szintén súlyos következményekkel járhat. Úgy vélte, hogy a civilizációs konfliktus tagadása valójában civilizációs öngyilkossághoz vezethet, ahogyan ez szerinte már Nyugat-Európa több országában is megfigyelhető.
A harcunk nem csak politikai, hanem morális is
Shapiro válaszolt arra a kérdésre is, mit tehetnek a konzervatívok a nyugati kultúra védelme érdekében, ha közben azzal vádolják őket, hogy rasszisták. Mint mondta, a „rasszistázás” nem érv, hanem karaktergyilkossági kísérlet. Szerinte erre nem szabad racionális érvekkel válaszolni, hanem vissza kell utasítani, nevetségessé kell tenni, vagy figyelmen kívül kell hagyni.
Nem lehet párbeszédet folytatni azzal, aki sérteget – az ilyen embert nem szabad legitimálni
– fogalmazott. Egy másik kérdés a német kancellár, Friedrich Merz nyilatkozataira vonatkozott, amelyekben megkérdőjelezte Izrael gázai katonai műveleteit.
Shapiro szerint ez a hozzáállás rendkívül veszélyes, mert sem Merz, sem más nyugati vezető nem tud életképes alternatívát felmutatni a Hamásszal szemben.
Mint mondta, a palesztin lakosság jelentős része nyíltan támogatja a terrort, ezért más országok sem akarják befogadni őket.
Ha Merz kancellárnak van egy olyan terve, amely biztosítja, hogy a Hamász ne maradjon hatalmon, ne tartson túszokat és ne lőjön rakétákat, hallgatjuk. Addig viszont jobb lenne, ha befogná a száját
– zárta mondandóját határozottan. Ben Shapiro előadása és válaszai világosan tükrözték azt a konzervatív világszemléletet, amely a hitre, a racionalitásra és a civilizációs értékek védelmére épül. A The Ben Shapiro Show házigazdája a CPAC Hungary első napjának záróeseményén határozott és szenvedélyes hangvételben buzdította a közönséget a nyugati kultúra megőrzésére, miközben világossá tette, hogy a harc nemcsak politikai, hanem morális természetű is.
Borítókép: Ben Shapiro Budapestre hozta híres műsorát (Fotó: Csudai Sándor)
