A The Ben Shapiro Show mára az egyik legbefolyásosabb jobboldali podcasttá vált Amerikában, naponta milliók hallgatják, nézik és olvassák Ben Shapiro véleményét az aktuálpolitika, kultúra és társadalmi viták terén. A CPAC Hungary vendégeként Shapiro tovább erősíti a patrióta erőket, akik a tengerentúlról érkeztek.
Fotó: Csudai Sándor
Ben Shapiro Budapestre, a CPAC Hungary-re hozta híres műsorát
Ben Shapiro budapesti felszólalásában először meghatározta, mit jelent számára a nyugati civilizáció: az egyéni szabadságjogok, a szólásszabadság, a jogegyenlőség, valamint a családi és vallási kötelezettségek elismerését. Hangsúlyozta, hogy ez a rendszer nem véletlenül született meg, hanem ezeréves bibliai – zsidó-keresztény – bölcsesség eredményeként alakult ki. Shapiro szerint e civilizáció válsága jelenleg nyilvánvaló: anarchikus tüntetések, az intellektuális elit által terjesztett, alternatív morál, a hagyományos vallási szokások és templomlátogatás háttérbe szorulása, valamint a szivárványos zászlók térnyerése mind azt mutatják, hogy „a hanyatlás közepén állunk”.
Kiemelte, hogy a civilizációt fenyegető fő erők a nyugati baloldaliság és az iszlamizmus. Véleménye szerint ezek összefonódva, egymást erősítve támadják a zsidó-keresztény alapokon nyugvó társadalmat.
A legfontosabb kérdés azonban nem az, hogy ezek az erők mit tesznek – ez mindig is jellemző volt rájuk –, hanem az, hogy „a Nyugat miért engedte be őket”. Shapiro szerint a válasz a posztmodern baloldal bűntudatában keresendő. Úgy vélik, a nyugati világnak „önmagát kell összezúznia”. Ennek filozófiai alapját olyan gondolkodók fektették le, mint Jean-Paul Sartre, aki szerint a gyarmatosított népeknek „morális kötelességük” volt megölni elnyomóikat – egy nézet, amellyel szerinte a mai baloldali elit is azonosul.
Ben Shapiro a nyugati önutálat filozófiáját támadta
Ben Shapiro beszédének második részében szenvedélyesen ostorozta a nyugati önutálat filozófiáját, amely szerinte a bűntudatból és önfeladásból táplálkozik.
Nevetséges, hogy szégyenkeznünk kellene a saját civilizációnk miatt
– mondta, majd hozzátette, hogy a baloldali elméletek szerint a nyugati eszmék szükségszerűen vezettek a 20. század borzalmaihoz, pedig épp ezek elutasítása – mint a nácizmus vagy a kommunizmus – hozta el a pusztítást. Shapiro hangsúlyozta, hogy a nyugati civilizáció nem csupán egy a sok közül, hanem egyedi és értékes örökség, amely a bibliai elveken és a zsidó-keresztény kultúrán alapul.
A nyugati civilizáció nem gonosz, hanem jó
– szögezte le. Kiemelte, hogy bár az emberiség története során minden társadalomban előfordult gonoszság, a Nyugat volt az, amely először képes volt ezeket érdemben visszaszorítani – legyen szó a rabszolgaság felszámolásáról, a szegénység csökkentéséről vagy a háborúk mérsékléséről. Külön megemlítette Magyarországot mint pozitív példát:
Ez az egyetlen ország Európában, amit nem árasztották el az iszlamista terroristák, és ahol én, mint ortodox zsidó, kipával a fejemen félelem nélkül sétálhatok végig az utcán.
Méltatta azt is, hogy a magyar gyerekeket nem neveli „perverz, bibliaellenes baloldal”, hanem megőrizhetik lelküket és gondolkodásukat. Shapiro szerint Magyarország ma azon kevés államok egyike, amely bátran kiáll a civilizációjáért, kultúrájáért és a nyugati örökségért – s ez a küzdelem megéri az áldozatot, mert ha vállaljuk, akkor
le is tudjuk győzni a gonoszt, akár belülről, akár kívülről fenyeget.
Ben Shapiro a közönség kérdéseire válaszolt
A panelbeszélgetés végén Ben Shapiro a közönség kérdéseire is válaszolt. Elsőként a nemzeti identitás védelméről és az európai konzervatívok lehetőségeiről kérdezték, különös tekintettel a migrációs nyomásra. Shapiro elismerően beszélt Magyarországról, amely szerinte vezető szerepet játszik a kontinensen a nemzeti szuverenitás védelmében.
Magyarország vezeti Európát a nemzeti identitás megőrzésében
– jelentette ki, hozzátéve, hogy a tömeges migráció elutasítása már más országokban is megjelent, még baloldali kormányok részéről is. A nyitott határok politikája szerinte leáldozóban van, és ebben Orbán Viktor úttörő szerepet játszott.
Olyan nemzet, amely nem hajlandó megvédeni határait, nem fogja túlélni
– figyelmeztetett. Úgy vélte, a nyugat-európai politikai elit próbálja elnyomni az identitásukhoz ragaszkodó polgárok hangját, de ez a stratégia nem tarthat örökké, hiszen „a valóság előbb-utóbb mindenkit utolér”. A második kérdés a szekularizáció és a nyugati civilizáció túlélésének kapcsolatára vonatkozott. Shapiro válasza szerint a konzervatív értékek megőrzése lehetetlen Isten és a vallásosság visszatérése nélkül.
A templom visszaállítása az alapvetés ahhoz, hogy kiszabadítsuk a civilizációnkat
– hangsúlyozta. Azzal érvelt, hogy minden embernek, aki keresztény közegben nevelkedett, vissza kellene találnia a templomba, mert ezzel nemcsak kulturális örökségünket, hanem a társadalmi stabilitást is megőrizhetjük. Szerinte a szekularizmus ürességet hagy maga után, és „az élet értelmének megtalálása vallás nélkül szinte lehetetlen”. A demográfiai hanyatlás leküzdése érdekében is szükségesnek tartja a vallásos élet visszaállítását. Mint mondta:
Ha vallás van a társadalomban, ott sok gyerek is lesz. Ezek kéz a kézben járnak.
Zárásként hangsúlyozta a személyes felelősség és a bibliai tanítások szerepét:
A Biblia azt mondja: ha valamiben elbuksz, az a te hibád – nem Istené. E felelősség nélkül könnyű kisiklani az életben.
Véleménye szerint a kereszténység az egyetlen, amely betöltheti a modern világban támadt lelki űrt, mert
az internet nem elég – ott leginkább düh és politikai polarizáció van. Az egyetlen dolog, ami be tudja tölteni ezt az űrt, az Isten.
Egy másik kérdező a nemzetek spirituális állapotáról érdeklődött: vajon egy jövőbeli Trump-adminisztráció miként tudná támogatni nemcsak a fizikai, hanem a lelki újjáépülést is? Shapiro egyetértett a felvetéssel, hogy a nyugati világ hanyatlásának oka nem pusztán gazdasági vagy politikai, hanem mély spirituális válság is. Kifejtette, hogy a vallási intézményeknek kulcsszerepük van a társadalom szerkezetében, mivel közvetítőként működnek az egyén és a közösség, illetve az állam között.
Véleménye szerint a kormány feladata nem az, hogy közvetlenül betöltse a spirituális űrt, hanem hogy megteremtse annak lehetőségét, hogy az emberek maguk válasszanak vallási irányt.
Példaként Florida államot hozta fel, ahol az állami támogatások révén a szülők szabadon választhatnak vallási iskolát gyermekeiknek – akár zsidó, akár keresztény intézményeket –, és ez szerinte valódi segítség a spirituális megújulásban. Ugyanakkor hangsúlyozta:
Nem a kormánynak kell megtölteni ezt az űrt, hanem a közösségeknek és az egyházaknak.
Tapasztalatai szerint, ha valaki elveszíti a munkáját, az elsőként nem az államhoz, hanem a közösségéhez fordul segítségért – ez a szolidaritás, ami szerinte az egészséges társadalom alapja. A spirituális és közösségi élet visszaállítása szerinte csak akkor lehetséges, ha a vallási közösségek újra aktívan vállalják a maguk szerepét, és nem engedik át ezt az államnak. Shapiro szerint tehát a kormányzat szerepe inkább az, hogy visszalépjen onnan, ahová nem tartozik, és biztosítsa a vallási és közösségi élet számára a szabad kibontakozás lehetőségét – mert „egy fa, amelynek törzse rothadt, nem maradhat fenn”.
