Ben Shapiro a CPAC Hungary-re hozta híres műsorát

Ben Shapiro, az Egyesült Államok egyik legismertebb konzervatív politikai kommentátora és a The Daily Wire társalapítója is részt vett a CPAC Hungary 2025 első napján. Shapiro a világszerte népszerű The Ben Shapiro Show élő adásával tisztelte meg a budapesti közönséget, hangsúlyozva a szuverenitás, a hagyományos értékek és a józan ész védelmének fontosságát.

Ben Shapiro Budapestre hozta híres műsorát Fotó: Csudai Sándor

Shapiro az USA külpolitikájáról is beszélt

Egy kérdező J. D. Vance amerikai alelnök külpolitikai beszédére utalva arról érdeklődött, hogy Shapiro szerint milyen stratégiai irányváltást jelenthet mindez az Egyesült Államok számára. Shapiro úgy válaszolt, hogy jelenleg még maga sem látja teljesen világosan, milyen külpolitikai stratégiát követ majd a Trump-adminisztráció, különösen olyan kérdésekben, mint Ukrajna, Izrael, Irán vagy Kína. 

Mint mondta, J. D. Vance kijelentései egy új, kevésbé intervencionista amerikai külpolitikai szemlélet felé mutatnak, de egyelőre nem világos, ez hogyan valósul majd meg a gyakorlatban.

Trump világossá tette, hogy nem akarja, hogy az Egyesült Államok minden konfliktusban részt vegyen, ugyanakkor ott, ahol érdekei vannak, azokat meg kell védenie – akár nyomásgyakorlással is. Shapiro szerint ez a kettősség egyfajta stratégiai bizonytalanságot is eredményezhet, amit Amerika ellenfelei gyengeségként értelmezhetnek.

Egy másik hozzászóló – maga is ortodox zsidó – arról kérdezte Shapirót, hogy miként lehet visszaszorítani a woke ideológia terjedését, amely miatt családjával kénytelen volt elhagyni az Egyesült Államokat. 

Shapiro úgy vélte, hogy a woke-ideológia a hanyatlás jeleit mutatja: tíz évvel ezelőtt még botrányt keltett, ha valaki nyíltan kijelentette, hogy „a fiúk fiúk, a lányok lányok”, ma viszont ez már a kormányzati politika része.

Hangsúlyozta, hogy a woke által erőltetett diszkriminációs narratíva már nem talál olyan nyitott fülekre, mint korábban, az amerikai társadalom egyre inkább elutasítja ezt. Trump intézkedései – például a DEI (diversity, equity, inclusion) programok visszaszorítása – szerinte népszerűek és hatékonyak voltak, ám figyelmeztetett, hogy az igazi kérdés az, mi történik Trump után.

Mint mondta, ha Trump sikeres gazdasági és politikai eredményeket tud felmutatni, akkor a woke hosszabb távon is visszaszorulhat.

Ha azonban a baloldal megerősödik, könnyen lehet, hogy a woke-ideológia újra felerősödik. Shapiro úgy látja, hogy a woke egy mélyen beágyazott mozgalom, amelyet nem lehet néhány év alatt felszámolni – ehhez hosszú távú, következetes konzervatív ellenállásra van szükség. Mégis, ma optimistább, mint tíz évvel ezelőtt: úgy látja, az amerikai társadalom kezd belefáradni a woke túlzásaiba.

Shapiro tippeket adott a kultúrharc megnyeréséhez

Egy kérdés arra vonatkozott, hogy a konzervatív oldalnak vajon érdemes-e érzelmi és morális érveket is használnia a kultúrharcban, vagy kizárólag a tényekre kell-e hagyatkoznia. Ben Shapiro hangsúlyozta, hogy bár a tények az alap, az érzelmek nem hanyagolhatók el. A politikai vitákban gyakran érzelmek dominálnak, így stratégiai hiba lenne, ha a jobboldal teljesen kizárná ezeket. A

 tények szerinte a „torta”, de az érzelmek jelentik a „cseresznyét a tetején” – vagyis szükség van rájuk, ha meg akarják szólítani az emberek szívét.

Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ha az érzelmek felülírják a tényeket, az torz és veszélyes gondolkodáshoz vezethet – függetlenül attól, hogy ez bal- vagy jobboldalon történik.

Egy izraeli zsidó kérdező aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az izraeli–Hamász-háború kapcsán egyes amerikai konzervatív hangok is kritikusak lettek Izraellel szemben.

Shapiro elismerte, hogy valóban megjelent egy újfajta, populista jobboldali irányzat, amely hajlamos az áldozati gondolkodásra – akár a fehér amerikaiak, akár más csoportok vonatkozásában. Ez a szemlélet szerinte hasonló ahhoz, amit korábban a baloldal képviselt, miszerint minden egyenlőtlenség diszkrimináció eredménye. Ő ezt az új szélsőséges jobboldali hozzáállást elutasítja. 

Hozzátette, hogy bár ezek a nézetek egyes platformokon – például a TikTokon – látszólag népszerűek lehetnek, az amerikai társadalom egészében továbbra is kisebbségi véleményt képviselnek.

Shapiro hangsúlyozta, hogy e jelenség mögött sokszor nem a tények, hanem gyűlölet, álhírek és összeesküvés-elméletek állnak. Ezt különösen aggasztónak tartja, mivel amikor az emberek már senkiben sem bíznak, könnyen manipulálhatók lesznek. Példaként említette, hogy sokan Izrael gázai műveleteit népirtásként próbálják beállítani, miközben – mint mondta – erről szó sincs. Szerinte a zsidó állam célja a túszok kiszabadítása és a terroristák legyőzése, nem pedig bármiféle etnikai tisztogatás. Úgy vélte, a tényalapú érvelés továbbra is a leghatékonyabb eszköz a gyűlöletpropagandával szemben.

A legstabilabb alap a vallás

Egy kérdező arra volt kíváncsi, mi lehetne egy transzatlanti konzervatív szövetség alapja a kulturális válság közepette. Shapiro válasza szerint a nyugati világ jobboldali mozgalmai ma nem annyira gazdaság- vagy külpolitikai nézeteik, hanem a woke-ideológiával és a szexuális forradalom következményeivel szembeni közös ellenállás révén találják meg egymást. 

A legerősebb és legstabilabb alap – tette hozzá – a vallás, az Istenbe vetett hit, illetve annak elismerése, hogy az ember istenképmására lett teremtve, ezért jogokkal és kötelezettségekkel bír.

Shapiro hangsúlyozta, hogy a civilizáció csak úgy építhető újra, ha visszatérünk ezekhez az alapokhoz. Egy amerikai–izraeli kettős állampolgárságú hallgató az izraeli diplomaták meggyilkolása kapcsán azt kérdezte, hogyan válaszolhatnak a konzervatívok az egyre gyakoribb antiszemita támadásokra. Shapiro szerint Izrael nem csak önmagáért, hanem a Nyugat egészéért harcol. 

A Hamász és szövetségesei – mint mondta – nyíltan vallják, hogy céljuk Izrael eltörlése, és miközben a „folyótól a tengerig” skandálják jelszavaikat, a másik kezükben szivárvány és iszlamista zászlókat lengetnek – ez szerinte a radikális baloldali és iszlamista ideológiák groteszk szövetsége.

Kiemelte, hogy a Nyugat hagyományos kultúráját védelmezők számára ezek az erők nem lehetnek szövetségesek, ők az ellenséget jelentik. Shapiro történelmi párhuzamokat is hozott. 

Emlékeztetett arra, hogy Isztambul egykor Konstantinápoly volt, Libanon keresztény országként indult, és a kopt keresztények Egyiptomban is többségben voltak.

A radikális iszlám elsődleges célpontja évszázadokon át a kereszténység volt. Tapasztalata szerint ma is súlyos fenyegetettségben élnek keresztény közösségek, például Szíriában, ahol a nyugati közöny szintén súlyos következményekkel járhat. Úgy vélte, hogy a civilizációs konfliktus tagadása valójában civilizációs öngyilkossághoz vezethet, ahogyan ez szerinte már Nyugat-Európa több országában is megfigyelhető.

A harcunk nem csak politikai, hanem morális is

Shapiro válaszolt arra a kérdésre is, mit tehetnek a konzervatívok a nyugati kultúra védelme érdekében, ha közben azzal vádolják őket, hogy rasszisták. Mint mondta, a „rasszistázás” nem érv, hanem karaktergyilkossági kísérlet. Szerinte erre nem szabad racionális érvekkel válaszolni, hanem vissza kell utasítani, nevetségessé kell tenni, vagy figyelmen kívül kell hagyni. 

Nem lehet párbeszédet folytatni azzal, aki sérteget – az ilyen embert nem szabad legitimálni

– fogalmazott. Egy másik kérdés a német kancellár, Friedrich Merz nyilatkozataira vonatkozott, amelyekben megkérdőjelezte Izrael gázai katonai műveleteit. 

Shapiro szerint ez a hozzáállás rendkívül veszélyes, mert sem Merz, sem más nyugati vezető nem tud életképes alternatívát felmutatni a Hamásszal szemben.

Mint mondta, a palesztin lakosság jelentős része nyíltan támogatja a terrort, ezért más országok sem akarják befogadni őket. 

Ha Merz kancellárnak van egy olyan terve, amely biztosítja, hogy a Hamász ne maradjon hatalmon, ne tartson túszokat és ne lőjön rakétákat, hallgatjuk. Addig viszont jobb lenne, ha befogná a száját

– zárta mondandóját határozottan. Ben Shapiro előadása és válaszai világosan tükrözték azt a konzervatív világszemléletet, amely a hitre, a racionalitásra és a civilizációs értékek védelmére épül. A The Ben Shapiro Show házigazdája a CPAC Hungary első napjának záróeseményén határozott és szenvedélyes hangvételben buzdította a közönséget a nyugati kultúra megőrzésére, miközben világossá tette, hogy a harc nemcsak politikai, hanem morális természetű is.

Borítókép: Ben Shapiro Budapestre hozta híres műsorát (Fotó: Csudai Sándor)