Nem terhelné meg a költségvetést a devizahitelek forintkölcsönre váltása – állítja Matolcsy György. Az új kormány kijelölt nemzetgazdasági minisztere a Magyar Televízió egyik műsorában elmondta: nem szükségszerű, hogy az állami szerepvállalás pénzbeli juttatást jelentsen, az állam garancianyújtással is hozzájárulhat a bajba jutott adósok megsegítéséhez. Az átváltás nem minden devizahitelt érintene, és nem is lenne kötelező. Aki úgy dönt, hogy forintra váltja a devizahitelét, ezzel a lépéssel kiszűrheti az árfolyamkockázatot, de még ekkor is jelen van az a rizikó, hogy a devizanem cseréje után sem tudja fizetni a törlesztőrészleteket. A miniszter szerint a devizahitelesek megsegítéséből a pénzintézeteknek is ki kell venniük a részüket. Az első védőkört a bankok maguk indítják egy hitelvédelmi programmal. Ha az adóson a pénzintézet nem tud segíteni, akkor egy állami alap ajánlja fel neki a kölcsön forintra váltását. Amennyiben az ügyfél az átváltott kölcsönt sem képes fizetni, akkor sem kerül az utcára, hanem bérlőként maradhat a lakásban. A miniszter a devizahitelezés elterjedésének okait részletezve elmondta: Magyarország rossz utat választott 2003–2004 körül, amikor a kormány feladta az eurócsatlakozási terveket. Felmentek a forintkamatok, ezért a lakásokat építők vagy lakást vásárlók a külföldi fizetőeszközökben jegyzett, főképp svájcifrank-alapú kölcsönökre álltak át.
A devizahitelesek tegnap szinte csak rossz hírekkel találkozhattak. Mint a hét többi napján, tegnap is az euróövezet pénzügyi stabilitásával szemben felmerült aggodalmak mozgatták a devizapiaci árfolyamokat, ami a térségbeli devizák esetében az euró–dollár árfolyam alakulásához való igazodást jelenti. A forint tovább gyengült a svájci frankhoz és az euróhoz képest, sőt egyéves mélyponton is járt tegnap az árfolyam. A forint a 281-es szint alatt nyitott az euróval szemben, de hamar a 282-t jelző vonal fölött találta magát az árfolyamgörbe, és kora délután már a 284-et ostromolta a magyar fizetőeszköz. Utoljára körülbelül egy éve volt ilyen gyenge a forint az euróhoz képest. Míg szerda délután még 279,70 forintot ért a közös fizetőeszköz, tegnap lapzártánk idején 282 környékén időzött az árfolyam. A svájci frankért az esti órákban 198,26 forintot adtak. A gyengülés nem csak a magyar fizetőeszközt érintette hátrányosan: a régiós devizák szintén megszenvedték a tegnapot. A zloty 4,0875 és 4,2038-as eurójegyzés, a cseh korona 25,6223 és 25,9750-es eurójegyzés között mozgott. A forint és a cseh korona napi gyengülésének maximuma 1,3 százalék, a zlotyé 2,8 százalékos volt.
A devizahitelesek számára a május a rosszabb hónapok közé tartozott. Míg márciusban és áprilisban 262 és 267 forinton mozgott az euró árfolyama, addig májusban 270 és 282 forint között ingadozott. A lapunknak nyilatkozó elemzők arról beszéltek, hogy egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a forint nyárra eléri a 285-ös szintet az euróval szemben, és egy-két hónapig ott is marad. Ugyanakkor az év második felében a jelenlegihez hasonló árfolyamot tartottak valószínűnek az elemzők.

Így fog kinézni a parajdi sóbánya ha elönti a víz