Többlépcsős lesz az adósmentés

A devizahitelek forintkölcsönre váltása nem kerülne pénzébe a költségvetésnek – közölte Matolcsy György, az új kormány kijelölt nemzetgazdasági minisztere. Garanciavállalással viszont hozzájárul az állam a bajba jutott adósok megsegítéséhez. Ismét szaporodnak a devizahiteleseket érintő rossz hírek. A forint tavaly június óta nem volt olyan gyenge, mint tegnap délután.

Csécsi László
2010. 05. 30. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem terhelné meg a költségvetést a devizahitelek forintkölcsönre váltása – állítja Matolcsy György. Az új kormány kijelölt nemzetgazdasági minisztere a Magyar Televízió egyik műsorában elmondta: nem szükségszerű, hogy az állami szerepvállalás pénzbeli juttatást jelentsen, az állam garancianyújtással is hozzájárulhat a bajba jutott adósok megsegítéséhez. Az átváltás nem minden devizahitelt érintene, és nem is lenne kötelező. Aki úgy dönt, hogy forintra váltja a devizahitelét, ezzel a lépéssel kiszűrheti az árfolyamkockázatot, de még ekkor is jelen van az a rizikó, hogy a devizanem cseréje után sem tudja fizetni a törlesztőrészleteket. A miniszter szerint a devizahitelesek megsegítéséből a pénzintézeteknek is ki kell venniük a részüket. Az első védőkört a bankok maguk indítják egy hitelvédelmi programmal. Ha az adóson a pénzintézet nem tud segíteni, akkor egy állami alap ajánlja fel neki a kölcsön forintra váltását. Amennyiben az ügyfél az átváltott kölcsönt sem képes fizetni, akkor sem kerül az utcára, hanem bérlőként maradhat a lakásban. A miniszter a devizahitelezés elterjedésének okait részletezve elmondta: Magyarország rossz utat választott 2003–2004 körül, amikor a kormány feladta az eurócsatlakozási terveket. Felmentek a forintkamatok, ezért a lakásokat építők vagy lakást vásárlók a külföldi fizetőeszközökben jegyzett, főképp svájcifrank-alapú kölcsönökre álltak át.
A devizahitelesek tegnap szinte csak rossz hírekkel találkozhattak. Mint a hét többi napján, tegnap is az euróövezet pénzügyi stabilitásával szemben felmerült aggodalmak mozgatták a devizapiaci árfolyamokat, ami a térségbeli devizák esetében az euró–dollár árfolyam alakulásához való igazodást jelenti. A forint tovább gyengült a svájci frankhoz és az euróhoz képest, sőt egyéves mélyponton is járt tegnap az árfolyam. A forint a 281-es szint alatt nyitott az euróval szemben, de hamar a 282-t jelző vonal fölött találta magát az árfolyamgörbe, és kora délután már a 284-et ostromolta a magyar fizetőeszköz. Utoljára körülbelül egy éve volt ilyen gyenge a forint az euróhoz képest. Míg szerda délután még 279,70 forintot ért a közös fizetőeszköz, tegnap lapzártánk idején 282 környékén időzött az árfolyam. A svájci frankért az esti órákban 198,26 forintot adtak. A gyengülés nem csak a magyar fizetőeszközt érintette hátrányosan: a régiós devizák szintén megszenvedték a tegnapot. A zloty 4,0875 és 4,2038-as eurójegyzés, a cseh korona 25,6223 és 25,9750-es eurójegyzés között mozgott. A forint és a cseh korona napi gyengülésének maximuma 1,3 százalék, a zlotyé 2,8 százalékos volt.
A devizahitelesek számára a május a rosszabb hónapok közé tartozott. Míg márciusban és áprilisban 262 és 267 forinton mozgott az euró árfolyama, addig májusban 270 és 282 forint között ingadozott. A lapunknak nyilatkozó elemzők arról beszéltek, hogy egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a forint nyárra eléri a 285-ös szintet az euróval szemben, és egy-két hónapig ott is marad. Ugyanakkor az év második felében a jelenlegihez hasonló árfolyamot tartottak valószínűnek az elemzők.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.