Bukarestben immár nemcsak a nagyobbik kormánypárt, a verespataki aranybánya-beruházás megvalósítása iránt rendkívüli érdeklődést mutató demokrata–liberális alakulat (PDL), hanem a tavaly decemberben hatalomra került Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is sürgeti a döntéshozatalt a cianidos bányaművelés ügyében. Borbély László környezetvédelmi miniszter (az RMDSZ ügyvezető alelnöke) a napokban terepszemlét tartott az erdélyi településen, ahol elmondta: a román kormánynak már csak a nem működő, de folyamatosan szennyező állami bánya rendbetétele érdekében is mihamarabb döntenie kell a kanadai Gabriel Resources társaság projektjének engedélyezése tárgyában. A tárcavezető szintén RMDSZ-es kollégájával, Kelemen Hunor művelődési miniszterrel a Verespatakra tervezett színesfémbányának a környezetre, valamint az épített örökségre gyakorolt várható hatásáról tájékozódott a helyszínen. Megbeszélést folytattak a ciános aranykitermelésben érdekelt Rosia Montana Gold Corporation kanadai– román vegyesvállalat, valamint a beruházást teljes mellszélességgel támogató környező önkormányzatok vezetőivel, továbbá a több mint kétezer éves település részleges ledózerolását feltételező tervet ellenző civil szervezetek képviselőivel is. Borbély rendkívül fontosnak nevezte, hogy a román kormány mielőbb eldöntse, milyen lépéseket tesz a környezetszennyezés felszámolása érdekében Verespatakon.
– A semmittevés senkinek sem tesz jót, hiszen a régi állami bányánál még vannak megoldatlan környezetvédelmi problémák: az itteni savas víz még mindig szennyezi a környező folyóvizeket – állapította meg a helyszínen a miniszter, megengedhetetlennek tartva, hogy a helyi hatóságok eddig nem intézkedtek a szennyezés felszámolására. Emlékezetes, a nem működő bánya egyik elhagyott és beomlott tárnájából a hónap közepén nehézfémek kerültek az Abrud-patakon keresztül az Aranyosba, a Maros mellékfolyójába. Borbély szerint a verespataki szennyezés 700 ezer eurós beruházással megszüntethető lenne, amit a tárca környezetvédelmi alapjából hajlandó finanszírozni.
Az erdélyi magyar politikus felrótta a kanadaiaknak, hogy eddig nem igyekeztek hozzájárulni a régi ipari létesítmény környezetbaráttá tételéhez, holott eddig csaknem 400 millió dollárt fektettek a bányaprojektbe, például a lakosság elköltöztetésére. Borbély egyébként elvileg nem utasítja el a ciántechnológiás aranykitermelést, hanem előrebocsátotta, ha a színesfém-kitermelést tervező vállalat százszázalékosan garantálja, hogy a bánya megnyitása után nem áll fenn a környezetszennyezés veszélye, akkor a román kormány el fogja dönteni, engedélyezi-e vagy sem a beruházást. Hasonlóképpen nyilatkozott a Verespatakot április végén felkereső bukaresti magyar nagykövet is.
Az RMGC-nek ugyanakkor a napokban sikerült teljesítenie a beruházás jogi feltételeit, hiszen új, érvényes településrendezési engedélyt kapott Fehér megyétől. Mint ismert, a korábbit a bíróság érvénytelenítette, emiatt Borbély elődje, Korodi Attila felfüggesztette a projekt engedélyezési folyamatát. Az RMGC ezért mintegy 900 ezer eurós kártérítést követel a bíróságon Korodi Attila volt minisztertől.
Kelemen Hunor művelődési miniszter tájékoztatása szerint az RMGC a régészeti engedélyt sem szerezte még meg a beruházás elkezdéséhez. Mivel egy korábbi engedélyt a román igazságszolgáltatás semmisnek nyilvánított, a cégnek újra be kell nyújtania kérését a szakhatóságokhoz, Kelemen szerint ugyanis az első folyamodvány sem tartalmilag, sem formailag nem volt rendben. Hétfőn egyébként a Greenpeace és a bukaresti Jogi Forrásközpont bejelentette: bírósághoz fordul, ha a romániai zöldtárca környezetvédelmi engedélyt bocsát ki a verespataki bányaprojektnek.
origo.hu
Holnap jön az igazi tél!
