Az új, koalíciós brit kormány hangosan kifejezett jóakarat és javarészt csöndes, de vicsorgó rosszindulat közepette látott munkához. Még a kabinet asztalánál helyet foglalók között is van elégedetlen: Vince Cable-ről, az üzleti és gazdasági ügyek liberális demokrata miniszteréről kiderült, hogy míg pártja koalíció kialakításáról tárgyalt a torykkal, ő a kormány megalakulása előtti órákban háromszor hívta fel a választáson megbukott Gordon Brownt, hogy megpróbáljon lehetőséget találni a szövetkezésre a liberális demokraták és a választást vesztett Munkáspárt között.
Nem csoda, hogy egy héttel a kormány létrejötte után máris kezdenek kirajzolódni a potenciálisan veszedelmes törésvonalak. Nick Clegg, a liberális demokrata miniszterelnök-helyettes a tegnapi Timesnak adott interjúban azt mondta ugyan, hogy „amint kiderült, alapjában ugyanazt akarjuk, csak más megfogalmazásban”, már ebből az interjúból is kiviláglik, hogy jókora a különbség például a partnerek adópolitikája és emberjogi állásfoglalása között.
Az emberjogi álláspontok közti különbséget illusztrálta Theresa May, az új belügyminiszter, amikor az emberi jogi törvény visszavonásáról faggatták a BBC tegnapi műsorában. David Cameron a választási hadjárat alatt azt mondta, hogy a konzervatív kormány nem fogja meghagyni jelenlegi formájában ezt a törvényt. A liberális demokraták ezzel szemben ragaszkodnak hozzá. Ennek a törvénynek az alapján rendelkezett úgy a bíróság, hogy nem szabad kiutasítani és Pakisztánba hazaküldeni két terroristát, akik bombamerényletet készültek elkövetni Manchesterben, egy zsúfolt vásárlóközpontban. A tilalom oka: nem garantálható, hogy Pakisztánban nem bántalmaznák a őket. Most – az országos tiltakozás ellenére – mindkettőt szabadlábra kell helyezni.
Megfigyelők szerint a Konzervatív Párt jobb és a Liberális Demokrata Párt bal szárnyától függ, hogy a partnerek közti nézetkülönbségek nem válnak-e válóokká.
origo.hu
Óriási csalással bukott le egy autószervíz
