A cégvezetők félnek, de nem lépnek

A legjobb ügynököt akkor sem rúgják ki, ha ráhamisítja az ügyfél aláírását a szerződésre – ezzel a példával szemléltették tegnap szakemberek a honi üzleti szférában uralkodó jelenlegi viszonyokat. Az Ernst&Young friss kutatása szerint hazánkban anynyira elharapózott a korrupció, hogy a cégvezetőket sokszor már nem is érdekli, miért követnek el visszaéléseket a beosztottaik.

Leáldozott a PPP kora
Véget érhet a PPP-projektek vagyis a magánszféra bevonásával megvalósuló állami beruházások aranykora hazánkban, Fellegi Tamás kijelölt nemzeti fejlesztési miniszter ugyanis egyértelművé tette ezen a héten: az új kormány felszámolja az állam számára hátrányos helyzetű PPP-építkezéseket. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint az eddigi magyarországi PPP-beruházásokkal az állam nem, csak a magánszféra járt jól, ám azt, hogy pontosan mekkora veszteség érte az államot, a számvevők nem tudták meghatározni. Az ÁSZ kimutatása értelmében a PPP-projektek előkészítésekor az állam és a magánszféra érdekei nem voltak egyenlően képviselve, több esetben az állam és a magánberuházó között nem osztották szét megfelelően a kockázatokat. A hazai PPP-projekteket, így az M5-ös autópálya, a Budapest Sportaréna, valamint a börtönök és kollégiumok építésének tanulságait összegző számvevői jelentés szerint az eddigi beruházásoknál jellemzően nem az állam, hanem a magánberuházó érdekei érvényesültek. A PPP mint beruházási forma 2004-től kezdett egyre gyakoribbá válni, ennek nyomán a költségvetés terhei már 2007-ben meghaladták az 54 milliárd forintot.
A vállalt kötelezettségek miatt a minisztériumoknak több száz milliárdos nagyságrendű kiadásokkal kell számolnia az elkövetkező években, a terhek legnagyobb részét a PPP-konstrukciós létesítmények fenntartása, illetve bérlése teszi ki.