Izgalmas különszámmal jelentkezett a békediktátum 90. évfordulójára a Magyarországi Református Egyház folyóirata, a Confessio. A Trianon 2010 című kiadvány elején olyan riportfüzér áll, melyben egyszerű magyar és nem magyar Kárpát-medencei lakosok vallanak arról, miként tapasztalják a történelmi Magyarország hajdani szétdarabolásának következményeit sorsukban. Egy szabadkai férfi például kagylóként láttatta a vajdasági magyarságot: „Azzal, hogy kivettek minket a magyar tengerből, bezáródtunk.”
A Confessio neves közéleti szereplők, élvonalbeli szakemberek tanulmányait is közli. Kuriózum Kosza Ida, a Pszichiátriai Rehabilitációs Világszövetség alelnökének, a Partiumi Egyetem vendégprofeszszorának írása, amely a nemzet kollektív tudattalanjáról szól: a békediktátum az egész magyarság számára a legsúlyosabb megalázás volt, mindmáig befolyásolja az emberek lelkiállapotát, azokra is hat, akik erről nem tudnak. A pszichiáter szerint a magyarok kudarcelviselő képessége mostanra katasztrofálisan lecsökkent. A hat évvel ezelőtti, kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazáson azért maradtak passzívak a lakosok, mert összeütközött bensőjükben a kormánypropaganda gerjesztette szociális félelem és a magyarság összetartozására felszólító mélylélektani parancs. Tőkéczki László történész megállapította: Trianon a majdani kommunizmussal lett igazán pusztítóvá. Rávilágított, hogy a történelmi folyamatok nincsenek soha lejátszva, kellő erővel bármi újra felvethető. Az interjúalanyok sorában Sir Bryan Cartledge, aki a 80-as években volt brit nagykövet, a nyugati győztes hatalmak felelősségét feszegette.
A záróinterjúban Bölcskei Gusztáv püspök arról is szólt, a magyar reformátusok már példát mutattak a politikának az egész magyarság kapcsán azzal, hogy tavaly májusában kimondták az egész magyar reformátusság egységét Debrecenben.

"A hétszentségit neki!" – Kocsis Máté nem hagyta szó nélkül Tseber Roland fenyegetőzését