Steve, a sikeres táncimpresszárió karrierje kátyúba kerül, életében először nincs show, amit menedzselhetne. E kényszerszünetben Pestre utazik, húszéves távollét után, a rendszerváltás idején tér vissza szülőhazájába. Testvére, Gyula még mindig ugyanazzal a néptánccsoporttal próbál, amelynek valaha mindketten tagjai voltak. Steve hajdani szerelme, Mari is a csoport tagja, most Gyula felesége. A Honvéd Táncszínház Hules Endre és Vincze Zsuzsa librettója alapján, Kis Ferenc zenéjével 2008 végén mutatta be a magyar népballada, A halálba táncoltatott leány színpadi változatát, a Ballada rendezője-koreográfusa Zsuráfszky Zoltán volt. Hules Endre rendező magyar–kanadai–szlovén koprodukcióban készülő filmjének alapja e darab koreográfiája és zenéje. A főszerepeket Hules Endre, László Zsolt és Melkvi Bea alakítja, a film operatőre Zsigmond Vilmos.
– Mint emigránst, megfogott a film – mondta Zsigmond Vilmos. – Tíz évvel a forradalom után térhettem először haza, távollétemben a bíróság elítélt azzal a váddal, hogy elloptam egy fényképezőgépet. Valóban, részletekkel még adós voltam, ám a Magyar Filmgyártó Vállalat tartozott nekem kéthavi fizetéssel, ami bőven fedezte az adósságot, ezért visszaüzentem Magyarországra, vonják le a fizetésemből. Mindenesetre Illés György biztatására 1966-ban hazajöttem, ő garantálta, hogy nem lesz bántódásom. Azóta évente legalább egyszer hazajöttem. A rendszerváltás után itt rendeztem a Tékozló apát Liv Ullmann főszereplésével, majd itt forgattuk Ivan Passer filmjét, a Sztálint, később a Bánk bán operatőre voltam. Ami A halálba táncoltatott lányt illeti: azon igyekszem, hogy a jelenetek hátterében elkapjam Budapest szépségét úgy, hogy a városból mégse legyen képeslapokra illő látványosság. A táncjeleneteket Honti Zoltán fotografálja.
Honti Zoltán és az azóta elhunyt Oscar-díjas Kovács László volt az operatőre Kovács Klaudia és Hules Endre mintegy húsz díjjal kitüntetett dokujának, A lyukas zászlónak. A forradalom miatt személyes motívumok is vezették Zsigmond Vilmost, hogy A lyukas zászlót executive producerként segítse. – Nem kaptunk magyar támogatást, holott a producer, a rendező, a vágó és az operatőrök is magyarok voltak – tette hozzá Zsigmond Vilmos. – Az archív felvételekért, amelyeket többek között én is rögzítettem, olyan összeget kértek, amit nem tudtunk kifizetni. Egyes embereknek mintha ma is fájna, ha ’56-ot egyáltalán megemlítjük.
Zsigmond Vilmos A lyukas zászló előtt Brian de Palmával forgatta a Fekete Dáliát, amely miatt operatőri Oscarra jelölték, majd Woody Allennel a Kasszandra álmát, ám utána több évig pihent. – Brian de Palmával több filmet készítettem, a Megszállottság volt első. Akkor minden snittje előre meg volt rajzolva, most már nem készít skicceket. Nagyon kedvelem, ő is azt vallja, hogy a film vizuális művészet, azaz a történetet képekben, nem pedig szavakban kell elmondani. Woody Allen is kedvence az operatőröknek. Egy-egy jelenetet egy snittben vesz fel, nem szereti megállítani a forgatást vagy utólag megvágni a filmet. A kényszerpihenőm oka az volt, hogy Hollywood megérezte a válságot. Három olyan filmben voltam benne, amit az utolsó pillanatokban visszamondtak – magyarázta az okokat Zsigmond Vilmos. Nem töltötte tétlenül a napjait, legutóbb is a Budapesti Operatőri Mesteriskola előadója volt. – A fiatal operatőrök problémája, hogy a digitális technika arra csábítja őket, a világítás nem fontos – vélte. – Ha ez a szemlélet elterjed, a fényképezés unalmassá fog válni, fényképezett televízió lesz a filmiparból. Azt tanítom, a legfontosabb az operatőrnek a fény: amit elvesznek vagy hozzáadnak, az teremti meg a film hangulatát. Ezt jó világítással lehet elérni, vagy úgy, ahogy Bergman és operatőre, Sven Nykvist tett: minden filmnél bejárták a helyszíneket, kiválasztották a napszakot és az órát, amikor a fény a legkedvezőbb volt a jelenet hangulatának szempontjából. A háromdimenziós technikával szemben kételyeim vannak: árt a történetmesélésnek. A két dimenziónak is megvan a mélysége: a világítással, mint a festményeken, lehet érzékeltetni a teret – mondta Zsigmond Vilmos.

Őrizetben a „lúgos orvos” áldozatának zaklatója