A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a magyar foglalkoztatottság Európa élvonalához tartozik. Az idei év áprilisában közel 4,7 millióan dolgoztak hazánkban, miközben a regisztrált álláskeresők száma további több mint kétezer fővel csökkent, a munkanélküliség mértéke pedig változatlanul az európai uniós átlag alatt van. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2025 áprilisában közel 4,7 millióan dolgoztak Magyarországon.

Fotó: Világgazdaság/Kallus György
A kormány márciustól ismét elindította a „Közfoglalkoztatásból a versenyszférába” programot, melynek célja, hogy a megfelelő motivációval és szakképzettséggel rendelkező személyek a versenyszférában találjanak munkát. A programban a kérelmezők elhelyezkedési juttatásban részesülhetnek, melynek köszönhetően eddig több mint húszezer fő helyezkedett el az elsődleges munkaerőpiacon. A kormány az 1,5 milliárd forint keretösszegű „Munkából munkába” programmal az elbocsátott munkavállalók mielőbbi elhelyezkedését is kiemelten támogatja.
Mindezek mellett a kormány a „Kkv-kapacitásbővítő támogatás 2.0” programban további közel 1700 fő elhelyezkedését segítheti, ily módon is támogatva a magas foglalkoztatottsági szint megőrzését.
Ez Brüsszel ajánlata Magyarországnak: pontosan elmondta Ursula von der Leyen embere, hogyan tiltják be az orosz gázt és kőolajat Európában
„Nem engedjük többé, hogy Oroszország fegyverként használja energiaexportját ellenünk, zsarolja tagállamainkat, és nem hagyjuk, hogy feltöltsék a háborús kasszát a Kremlben” – jelentette ki Dan Jorgensen energiaügyekért felelős uniós biztos szerdán Brüsszelben.
A biztos elmondta, hogy az EU kötelező nemzeti terveket kér a tagállamoktól az orosz gáz, olaj és nukleáris üzemanyag fokozatos kivezetésére, és ezeket már idén be kell nyújtani a biztonságos átmenet érdekében. Emellett szigorítják az orosz árnyékflottán keresztül érkező illegális olaj ellenőrzését, és új korlátozásokkal lépnek fel az orosz urán és más nukleáris anyagok importja ellen.
Közölte, hogy az EU többé nem hagy jóvá új szerződéseket orosz beszállítókkal, mivel az orosz gáz kivezetése egy tudatos politikai irányváltás a biztonsági kockázatok csökkentése érdekében. Hozzátette, hogy az Északi Áramlat gázvezeték jövőbeli használata nem képzelhető el, mivel az EU célja a saját, tisztább és megfizethetőbb energia előállítása gazdasági és stratégiai okokból.