A nemzeti már nem szitokszó

A szocialisták nem tudják túltenni magukat azon, hogy a parlament hétfőn törvényben emlékezett meg a trianoni békediktátumról. Szabó Vilmos (MSZP) azt hiányolja, hogy a zsidó értelmiségieket hátrányosan érintő numerus clausus, vagy a Don-kanyar tragédiája nem szerepel a jogszabályban.

Török László
2010. 06. 11. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Napirend előtt a parlamentben is megmagyarázta az MSZP, hogy miért nem támogatták a trianoni emléknapról szóló, hétfőn elfogadott törvényt. Szabó Vilmos frakcióvezető-helyettes felszólalásában a békediktátumokra adott rossz válaszokról beszélt, megemlítve a zsidó értelmiségiek ellen 1920-ban hozott numerus clausus törvényt, a müncheni szerződést (ebben 1938-ban az európai nagyhatalmak területi követeléseit rendezték) és a Don-kanyarban elszenvedett súlyos veszteségeinket. Szabó Vilmos külföldi, pontosan meg nem nevezett lapok beszámolóinak címét idézve – „Vissza a XIX. századba”, „A nacionalizmus fellángolása Magyarországon és Szlovákiában”, „Magyar halottkultusz” – a nacionalizmus megerősödését vetítette előre. Elmondta, hogy a Gyurcsány Ferenc köré szerveződő Magyar Demokratikus Charta ma konferenciát tart a témában. A kormányoldalon megütközést váltott ki az MSZP-s képviselő felszólalása. Lukács Tamás (KDNP) arról beszélt, a szocialisták nem értik, hogy a „nemzeti” már nem szitokszó. A kereszténydemokrata honatya kiemelte, a Trianonra emlékező törvény nem a holokausztról vagy más történelmi tragédiáról szól. – Tücsköt-bogarat, holokausztot, numerus clausust, Don-kanyart összehordanak, csak hogy megmagyarázzák, miért nem szavazták meg a törvényt – fakadt ki Balsai István (Fidesz) is.
A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt hétfőn fogadta el a Ház. A jogszabály a trianoni békediktátum máig ható következményeiről beszél, arról, hogy a szerződés a Kárpát-medencében élő magyarok sorstragédiája. A Trianonban 1920. június 4-én aláírt diktátum évfordulója ezen túl a nemzeti összetartozás napja lesz.

Zúgnak a harangok. A reformátusok és az evangélikusok már döntöttek: a trianoni békediktátum 90. évfordulóján, pénteken 16 óra 30 perckor harangozni fognak. A katolikusoknál még nincs erről hivatalos állásfoglalás. Annyi biztos, hogy pénteken 18 órakor Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek a Szent István-bazilikában misét celebrál az emléknap alkalmából. Számos emlékezés lesz még az országban, köztük délután négy órakor a fővárosi Március 15-e téren. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a Civil Összefogás Fórum rendezvényére a határon túli magyarok is nagy számban jönnek el. Az ünnepi szónok Tőkés László lesz. (MN)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.