Az összetartozás napja

Az Országgyűlésben ma délután négy órát követően kezdődik az emlékülés a trianoni békediktátum aláírásának kilencvenedik évfordulója alkalmából. Sólyom László köztársasági elnök és Német László nagybecskereki püspök mond beszédet, majd a kormány tagjaival és meghívott vendégeikkel a Szent István-bazilikában hallgatják meg a szentmisét. Az MSZP nem vesz részt a parlamenti ülésen. Országszerte számos településen emlékeznek a gyászos eseményre, s a templomok harangjai is zúgnak majd a diktátum aláírásának időpontjában.

Zúgnak a harangok. Minden katolikus plébános maga dönti el, hogy templomában lesz-e harangozás ma 16 óra 30 perckor, egy időben a református és az evangélikus egyház általánosan elrendelt templomi harangozásával, a trianoni békediktátumra emlékezve. Így döntött tegnap a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. Mohos Gábor, a püspöki testület titkára hozzátette: a Trianon-évfordulóról hivatalosan is megemlékeznek a katolikusok, hiszen Erdő Péter bíboros a budapesti Szent István-bazilikában este hat órától misét mutat be a nemzet lelki megújulásáért, egységéért. A katolikus püspökök saját egyházmegyéjükben imádkoznak majd az országért. A budapesti bazilikában egyébként a bíborosi misét követően a református és az evangélikus egyház, illetve a zsidó hitközségek képviselői tartanak megemlékezést. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a zsinat tegnapi ülésszakának megnyitójában kijelentette: a magyar reformátusok a megbékélésről beszélnek, amikor Trianonra emlékeznek, vagy amikor a magyar református egységet – tavaly óta – a gyakorlatban is megélik. Bölcskei püspök üdvözölte a kettős állampolgárság kiterjesztéséről alkotott törvénymódosítást. (J. I.)

Nem jönnek ma üres kézzel a képviselők az Országgyűlés ülésére, mivel módosították az állampolgársági törvényt – ami a magyar származásúaknak megkönnyíti az állampolgárság megszerzését –, s megszületett a deklaráció a nemzeti összetartozásról. Ezt egészíti ki a fennkölt emlékülés majd a T. Házban – nyilatkozta tegnap Schmitt Pál a Duna Televízióban. A fideszes házelnök szerint még mindig lehet érezni a fájdalmat a szétszakított ország és a határon túlra került magyarok sorsa felett. Megjegyezte, a parlamentben arra inti majd beszédében a képviselőtársait és a hallgatókat, hogy előre tekintsenek, és a múltból csak azt hozzák vissza, amiből tanulni lehet.
Az MSZP nem vesz részt a mai emlékezésen. Az ellenzéki párt arra hivatkozik, hogy a házbizottság szerdai ülésén nem fogadták el azon javaslatukat, hogy a frakciók kifejthessék gondolataikat Trianonnal kapcsolatban, figyelembe véve, hogy ez szerintük nem emlékezés, hanem parlamenti ülés lesz. A szocialisták pénteken a fővárosi Liszt Ferenc téri Ady Endre-szobornál tartandó gyűlésen emlékeznek Trianonról. A Jobbik hazugságnak nevezte az MSZP magyarázkodását. A radikális párt szerint valójában „a magyarellenességben korábban élen járó SZDSZ szerepére tör az MSZP”. Tegnap jobbikos politikusok néhány percre letakarták Károlyi Mihály szobrát a Parlament melletti téren.

*

Végső céljuk az első magyar köztársasági elnök szobrának végleges száműzése a közterületről, ám az MSZP még a letakarás ellen is tiltakozott.
A nemzeti összetartozás napja alkalmából a Jobbik a parlamenti emlékülés résztvevőinek a történelmi Magyarország címerét ajándékozza aranyozott kitűző formájában azért, hogy az a nemzeti összetartozás jelképe legyen – tudatta közleményében Novák Előd alelnök. A párt a kitűző viselésére kéri azokat a szimpatizánsait is, akik a mai Szent István-bazilikában tartott emlékezés után a Szabadság térre vonulnak és az ereklyés országzászló visszaállítását követelik.
A Civil Összefogás Fórum a Keresztény Értelmiségiek Szövetségével délután négy órakor emlékező nagygyűlést tart a budapesti Március 15. téren. A két szervezet tagjai aláírják azt a memorandumukat, amelyben kifejezik: a magyarság 90 év után felemelte fejét, és kinyilvánítja a magyar nemzet egységét az Európai Unió és az egész világ felé.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár tegnap a szaktárca honlapján közzétett felhívásában arra kérte a tanárokat, hogy ismertessék meg diákjaikkal Trianon jelentőségét és szerepét. A politikus arról ír, hogy a magyar történeti közgondolkodás egészen napjainkig nem alakított ki egységes viszonyulást a trianoni döntéshez, amely Magyarország szétbomlásához, a történeti sorsközösség évezredes hagyományainak elvesztéséhez, valamint hazánk területi és lelki megcsonkításához vezetett.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint tegnap estig péntekre, illetve szombatra a fővárosban 29 rendezvényt jelentettek be különböző szervezetek és magánszemélyek. A XVII. kerületben, Rákoskeresztúron Böjte Csaba dévai szerzetes mond beszédet a ma este 19 órakor kezdődő önkormányzati Trianon-megemlékezésen.

Turulszobor Fonyódon. Össznépi alkotómunkával készült szobrot avatnak ma Fonyódon. A Sándor-telepi strandon álló, két és fél méter magas, s ugyanilyen kiterjesztett szárnyfesztávú, mitológiai madarat ábrázoló faszobor elkészítéséhez több mint kétszázan járultak hozzá egy-egy vésőnyommal. Az ötletadó Kanizsai Gábor, a helyi turisztikai egyesület elnöke volt, a „fafaragó sokaság” munkáját Farkas Attila budapesti szobrász irányította. – A nemzetben benne van az összefogás, csak a gonosz erők szétzilálták azt – vélte Hidvégi József, Fonyód polgármestere. Kiszely István antropológusprofeszszor úgy fogalmazott: a rendszerváltoztatás óta a fonyódi az első olyan turulszobor, amely a Kárpát-medencei magyarság összefogását hirdeti. Hazánkban számos turul-szobor van, Európában is a legnagyobb a tatabányai (G. J. A.)

továbbiak az 5., a 6., a 7., a 9. és a 15. oldalon>