– A Kúria egyetértett a kormányhivatali állásponttal, ez kiderül magából a döntésből és a Kúria által kiadott összefoglalóból is. A Kúria szerint is jogszabályellenes a fővárosi költségvetés, de nem a teljes költségvetést semmisítette meg, ezt soha nem is kérte a kormányhivatal, hanem a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó részét – mondta a Magyar Nemzetnek Budapest főispánja.
Sára Botond rámutatott: a költségvetési törvényben található számítási képlet alapján a nemzetgazdasági miniszter erre vonatkozó rendelete összegszerűen meghatározza a szolidaritási hozzájárulás mértékét, ami a főváros esetében 89,1 milliárd forint, ebből 38 milliárd forint szerepel a költségvetésben, azaz
51 milliárd forint még hiányzik.
Karácsony Gergely főpolgármester még tavaly decemberben úgy fogalmazott: a 2025-ös év költségvetés-tervezete megőrzi a főváros önrendelkezését és pénzét, éppen ezért azzal számol, hogy Budapest csak annyi szolidaritási hozzájárulást fizet 2025-ben, mint amennyit az államtól kap támogatásként feladatai ellátására. Ezt így is tervezték be a költségvetésbe, és így is fogadta el a Fővárosi Közgyűlés baloldali többsége, a Tisza, a DK, a Párbeszéd és a Podmaniczky Mozgalom frakciói. A Kúria ítélete ezt a költségvetési sort, illetve a költségvetésnek a teljes kiadásra vonatkozó főösszegét semmisítette meg, mert jogszabályellenesnek találta. Sára Botond aláhúzta: a fővárosi költségvetést ennek megfelelően kell módosítani.
– A szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó költségvetési pontot július 1-jei hatállyal semmisítette meg a Kúria, illetve azt a sort is, amely a fővárosi önkormányzat költségvetésének a teljes kiadási főösszegét tartalmazza, mert maga a Fővárosi Közgyűlés vállalta a költségvetésének ütemezett felülvizsgálatáról szóló külön rendeletében, hogy június 30-ig felülvizsgálja a költségvetést a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos bírósági eljárás kimenetelétől függően, és azt szükség szerint módosítja. A Kúria döntéséből az következik, hogy be kell terveznie és be kell fizetnie a fővárosnak a teljes szolidaritási hozzájárulást.
A szolidaritási hozzájárulás mértékét fel kell emelni a jogszabályban meghatározott mértékre, azaz mindkét soron meg kell emelni az összeget 51 milliárd forinttal
– magyarázta a főispán, és hangsúlyozta: ez nem csak technikai módosítás, hiszen a pénzt be kell fizetni, tehát rendelkezésre kell állnia a főváros számláján.
– Nyilvánvaló hazugság az a főpolgármesteri állítás, amely szerint a Kúria döntése nem jelent fizetési kötelezettséget. Hogyne jelentene, maga a szolidaritási hozzájárulás teljes összegének a befizetése fizetési kötelezettség, amelyet ebben az évben teljesíteni kell. Ahhoz, hogy ezt tudják teljesíteni, 51 milliárd forinttal meg kell emelni a költségvetés kiadási főösszegét – húzta alá. Sára Botond két lehetőséget lát erre: az egyik az, hogy a költségvetésben szereplő kiadásokat csökkentik, vagy az előirányzott bevételeket valamilyen módon megemelik.
A legfontosabb, hogy a kiadási és a bevételi oldal egyensúlyban legyen, ezt már az államháztartási törvény és az önkormányzatokról szóló törvény is így írja elő.
– A fővárosnak fedezetet kell biztosítania, a forrását elő kell teremtenie. Hogy ennek a gazdasági megalapozottsága meglesz-e vagy sem, azt majd a költségvetés módosítására vonatkozó előterjesztésből lehet látni, amikor erről tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Amennyiben nem módosítják a költségvetést a Kúria döntése ellenére, és benne marad az 51 milliárd forintos lyuk, az is csődhelyzetet eredményezhet. Ugyanis a Magyar Államkincstár ettől függetlenül be fogja szedni a szolidaritási hozzájárulást, ezért szükséges a költségvetés módosítása – magyarázta a lehetséges következményeket Sára Botond.
– Bízunk benne, hogy a fővárosi önkormányzat ezt megoldja, és a jogszabályban előírt kötelezettségeit teljesíteni fogja nemcsak adminisztratív szinten, hanem a gazdasági megalapozottságát megteremtve ezt be is fogja fizetni – mondta a fővárosi főispán.
