Putyin így akarja tönkretenni Ukrajnát

Egy ukrán politikai szakértő szerint Putyin háborúja nemcsak katonai, hanem demográfiai célokat is szolgál: Ukrajna lakosságának szándékos csökkentésére törekszik. Ráadásul a háború következtében az ország területeinek nagy része lett aláaknázva, miközben az EU továbbra is támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását. A szakértő úgy véli, hogy a folyamatok Putyin geopolitikai törekvéseit segítik elő.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Fotó: ALEXEI DANICHEV Forrás: POOL

Ukrajna lakossága rohamosan csökken, miközben az orosz–ukrán háború továbbra is intenzíven zajlik. A kényszersorozás, a háborús halálozások és a tömeges kivándorlás miatt egyre több település válik lakatlanná. Ennek ellenére az ország vezetése nem hajlandó tárgyalni Putyinnal, és továbbra is a konfliktus folytatására törekszik. Vitalij Portnyikov politikai elemző szerint az orosz elnök célja: népességcsökkentésen keresztül elérni Oroszország fölényét a térségben. Ukrajna emellett a világ legelaknásítottabb országa lett, ahol 137 ezer négyzetkilométer veszélyesnek számít. Az aknamentesítés 2033-ig is eltarthat, miközben az uniós tagság felgyorsítása kiemelt brüsszeli cél lett. Romok, üres városok, veszélyes övezetek – vajon ilyen állapotban csatlakozik majd Ukrajna az Európai Unióhoz?

Putyin így akarja tönkretenni Ukrajnát, még az EU-felvétel előtt. Fotó: Pool/Vyacheslav Prokofyev

Putyin tervei

Vitalij Portnyikov ukrán politikai elemző úgy véli, Putyin háborúja egy olyan célt is szolgál, amire kevesen gondolnak: Ukrajna lakosságának tudatos csökkentését. Szerinte a háború elhúzódása az orosz érdekeket szolgálja és így Putyin felszámolhatja a geopolitikai versenyt Ukrajnával. A háborúval az ukrán népesség gyorsabban csökken, mint Oroszország lélekszáma – mivel az orosz lakosság nagy része nem vesz részt a harcokban. Így Oroszország demográfiai szempontból dominánssá válhat Kelet- és Közép-Európában. A számítások szerint, ha a konfliktus 2031-re ér véget, akkor Ukrajna lakossága csak 20 millió, míg Lengyelországé 25–30 millió fő lesz, szemben Oroszország 100–120 milliós népességével – írja a tsn.ua. Az oroszok ráadásul semmiképp se akarják, hogy Ukrajna EU-tag legyen.

Ukrajna európai uniós csatlakozása nem szolgálja Moszkva érdekeit

 – jelentette ki korábban Vlagyiszlav Maszlennyikov, az orosz külügyminisztérium európai ügyekért felelős osztályának igazgatója. Egy interjúban azt is hangsúlyozta, hogy az Európai Unió a militarizáció útjára lépett, és egyre inkább Moszkva ellenében cselekszik. 

Teleszórták Ukrajnát aknákkal

Az orosz invázió következményeként Ukrajna a világ legjobban elaknásított országává vált. A veszélyeztetett területek mérete 137 ezer négyzetkilométer – ami jóval meghaladja Magyarország (93 ezer négyzetkilométeres) területét. Az ukrán hatóságok 2033-ig tervezik a veszélyes zónák 80 százalékának megtisztítását, de komoly akadályokkal szembesülnek. A minisztériumok közti hatásköri viták, az elhúzódó szabványosítás, a csökkenő költségvetési források és a nehézkes közbeszerzések mind hátráltatják a folyamatot. A liga.net szerint, ha Ukrajna valóban csatlakozik az EU-hoz, a teljes aknamentesítés költsége az európai adófizetőket terhelheti. Az új, kedvezőtlen transzatlanti kereskedelmi egyezmény tükrében nem világos, hogy miből fedezné ezt (is) az EU. Írtunk róla, hogy Von der Leyen cserben hagyta Európát.

Ukrajna uniós tagsága költséges

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2025 májusában kijelentette, hogy sürgetni kell Ukrajna uniós tagságát, és hangsúlyozta, hogy céljuk 2025-re minden tárgyalási fejezet megnyitása. Június végén az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy itt az ideje megnyitni Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak első fejezetét, miután – mint fogalmazott – az ország „teljesítette a feladatát”. A brüsszeli politika kiemelt iránya az utóbbi időszakban Ukrajna gyorsított integrációja lett. Marta Kos bővítési biztos szerint az ukrán csatlakozás tempója két-háromszor gyorsabb, mint a korábbi jelölteké volt, és már most ezer ember dolgozik Brüsszelben ezen a projekten. 

Példátlan mértéket ölt az ukrán gyorsított tagfelvétel költsége. 

A következő öt évre ugyanis nagyjából 2,5 ezermilliárd eurójába kerülne az uniónak Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása. Szakértők szerint az Európai Unió egyre inkább elszakad a realitásoktól, ez köszön vissza Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása ügyében tanúsított hozzáállásában is. Brüsszeli adatok szerint a háború kezdete óta az EU és tagállamai több mint 158 milliárd dollár pénzügyi, katonai, humanitárius és menekültügyi segítséget nyújtottak. Ezen túlmenően 2024 februárjában az európai vezetők megállapodtak abban, hogy 2027-ig legfeljebb 54 milliárd dollárt bocsátanak rendelkezésre az Ukrajna-támogatási eszköz alap számára Ukrajna helyreállításának, újjáépítésének és modernizációjának, valamint az EU-hoz való csatlakozási folyamatának részeként végzett reformtörekvéseinek támogatására. Von der Leyen korábban kijelentette, hogy

ha a folyamat ebben a tempóban és minőségben folytatódik, akkor 2030-nál korábban is megtörténhet a csatlakozás.

A magyar kormány szerint azonban Ukrajna uniós csatlakozása súlyos biztonsági és gazdasági kockázatokat hordoz, különösen a közép-európai régió számára. Amennyiben az Európai Unió felveszi tagjai közé Ukrajnát, egy állandó háborús veszéllyel fenyegető konfliktusövezetet vesz fel, az ezzel járó feladatokkal és költségekkel. Ezzel a lépéssel eltűnne az Európai Unió és Oroszország közötti pufferzóna, amelyet eddig épp Ukrajna jelentett, és a két nagyhatalom közvetlenül határossá válna egymással. Ezzel pedig az európai közösség biztonsági helyzete is drasztikusan megváltozna. 

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)