Egy helyben toporgó Vásárhelyi-terv

Bár a szocialista kormányzat azt ígérte, hogy 2004-re befejezi a Tisza és mellékfolyói árvízrendszerének teljes körű kiépítését, azóta a hat helyett csupán két tározó készült el, ráadásul a megvalósításra a 2010-es költségvetésben egyetlen fillért sem szánnak. Miközben az országot szinte évente elárasztják a medrükből kitört folyók, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium arra hivatkozik, hogy a Tisza-völgy árvízi biztonságának megteremtése 25 év alatt lehetséges.

Új vízgazdálkodást sürget a Védegylet. Abban bízik a Védegylet, hogy a most felálló kormány víz- és környezetügyi vezetése lecseréli a nem megfelelő árvíz-védekezési módokat. A szervezet szerint ugyanis hibás a százötven éve uralkodó vízgazdálkodás. A Védegylet úgy véli, össze kell hangolni a vízgazdálkodást a tájhasználattal, és azt a domborzathoz kellene igazítani. Álláspontjuk szerint így csökkennének a súlyos árvízi károk, és a vízben bő időszakok kihasználhatóvá válnának. „Adjuk vissza a víznek, ahol csak lehet, a természetes ártereket” – olvasható a Védegylet közleményében. Ezenfelül a szervezet szerint szélesíteni kell a hullámtereket, szükség szerint a levonulást késleltető műtárgyakkal, az újra kialakított árterek használatát pedig környezetgazdálkodási és egyéb közcélú támogatásokkal a vízjáráshoz lehet igazítani.

A magyar kormány 2003 februárjában fogadta el a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepciótervet. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztését (VTT) azonban az ígért időpontra, 2004-re nem valósította meg a szocialista kormányzat, sőt máig csak két tározó készült el. A cigánd– tiszakarádi és a tiszaroffi tározót 2008 novemberében, illetve tavaly decemberben adták át. Az ezt megelőző időszakban és azóta csupán látszatintézkedések zajlottak. Azokat a munkálatokat, amelyeket a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) felmutat a tervvel kapcsolatos eredményként, egyébként is el kellett volna végezni. Tározóépítés helyett többek között megszüntették a Kósdi-zsilipet, és új töltést építettek helyette, megerősítették a kisari híd partbiztosítását, valamint hullámtérrendezést, zsilipfelújítást, partfalépítést végeztek.
Öt évvel ezelőtt a 2004-ben előirányzott 8,2 milliárd forintból kivitelezésre kevesebb mint negyvenmillió forintot költöttek el, az előkészítésre fordított tétel pedig nem ismeretes. Az azóta eltelt években közel 46 milliárd forint ment el az eddig megépült tározókra és egyéb munkálatokra.
Megkérdeztük a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot, mi indokolja a nagymérvű elmaradást. A zöldtárca azonban magyarázat helyett arról írt, hogy az árvízvédelmi beruházás célja a vízszint egy méterrel való csökkentése egy rendkívüli tiszai árvíz esetében, és az ehhez szükséges 1,5 milliárd négyzetméter tározótérfogat kiépítése 10-12 tározó megépítésével biztosítható. Ennek kialakítása leghamarabb huszonöt év múlva lehetséges. A három uniós pénzügyi ciklust felölelő program beruházásiköltség-igénye összesen 430-495 milliárd forintra tehető. Kitértek arra is, hogy a VTT a Tisza-völgy árvízvédelmi biztonságának növelését egyértelműen az árvízszintek csökkentésében határozta meg a nagyvízi meder vízszállító képességének javításával és a hazai ártéren kiépíthető árapasztó tározásos rendszer megvalósításával, párhuzamosan megvalósítva a jelenlegi árvízvédelmi rendszer előírások szerinti kiépítését. Érthetetlen azonban, hogy miért hivatkoznak újabb beruházásokra, miközben a szocialisták az eredeti tervet sem teljesítették. Pedig a régi elképzelésben szereplő hat tározó megépítésével már jelentős, 50-60 centiméteres árvízszintcsökkentést lehet elérni. Mint közleményükben írják, a már megépült, illetve a most induló tározókkal Csongrád–Kisköre között 55–65 centiméteres vízszintcsökkentés érhető el a rendkívüli árhullámok esetén. Ezek vízszintcsökkentő hatása még Szeged körzetében is eléri a 30 centimétert.
A KVVM azt is közölte, hogy a 2010-es költségvetés nem tartalmaz forrást a VTT árvízvédelmi fejlesztésére. Ezt azzal magyarázták, hogy a terv 2007-től beépült az Új Magyarország fejlesztési tervbe, így az újonnan induló létesítmények beruházásaihoz a fedezetet a Környezet és energia operatív program biztosítja.
Terv szerint 2007–2013 között az állami árvízvédelmi művek fejlesztésére mintegy 154 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Ebből 110 milliárd forintot költenek a VTT-re. A tárca egyébként tavaly szeptemberben megkezdte a nagykunsági és a hanyi–tiszasülyi árapasztó tározók építését, ám a KVVM azt nem közölte, hogy a munkálatok mikor fejeződnek be.