Meredeken megugrott annak a biztosításnak az ára, amelyet arra az esetre kínálnak a piacokon, ha Magyarország képtelen lenne törleszteni az államadósságát. A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató, a CMA DataVision adatai szerint a magyar kockázati felár – az előző napi igen meredek emelkedés után – 305 bázispont körül mozgott tegnap. Hazánkat utoljára tavaly nyáron minősítették ilyen kockázatosnak a befektetők. Most minden 10 millió euró magyar államadósság után évente 305 ezer euró körüli törlesztéskockázati díjat számítanak fel.
Bár a fenti tétel magasabb, mint a térség országainak kockázati díja, még mindig csak körülbelül a fele annak, amennyiért a görög csőd kockázatát biztosítják. Ennek ellenére egyre sűrűbben merül fel a párhuzam hazánk és a csődöt csak az EU és a Nemzetközi Valutaalap közbelépése nyomán elkerülni képes hellén állam között, ráadásul ezt a párhuzamot a magyar kormány politikusai húzták meg – ha nem is egészen úgy, ahogyan azt a sajtó interpretálta. Szijjártó Péter, a miniszterelnöki kabinet vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette, szerinte egyáltalán nem voltak túlzók Kósa Lajos Fidesz-alelnök csütörtöki szavai, amelyek szerint hazánk Görögországhoz hasonlóan közel áll az államcsődhöz. Csakhogy, mint azt Szijjártó kifejtette, „Görögországban már eljött az igazság pillanata, Magyarország viszont még ez előtt áll. A magyar kormány készen áll arra, hogy elkerülje azt az utat, amelyen Görögország járt, vagyis a valóság megismerése után nem a tétovázás fog következni, hanem egy akcióterv bejelentése.” Mindez szerinte nem jelenti azt, hogy elvetnék az adócsökkentési programot. A valóságot azután ismerheti meg a kormány, hogy a gazdasági tényfeltáró bizottság elkészíti a jelentését. Ez várhatóan a hét végére elkészül – ezt már Varga Mihály, a Miniszterelnökség frissen kinevezett államtitkára jelentette be tegnap. Kósával és Szijjártóval ellentétben ő nem beszélt csőd közeli helyzetről, azt ugyanakkor megerősítette, hogy a kormány azonnali döntéseket fog hozni a gazdaság talpra állításáért.
Az MTI-nek nyilatkozó londoni elemzők szerint „tényszerűen hibás” Magyarország pénzügyi helyzetét Görögországéhoz hasonlítani, és a Fidesz e nyilatkozatokkal valószínűleg inkább az adócsökkentések várható elmaradását igyekszik magyarázni. A JP Morgan úgy látja, változatlan a vélemény, hogy Magyarország képes lesz végrehajtani költségvetési konszolidációs terveit, miközben a magyar gazdaság jövőre már ismét szilárd növekedési pályán lesz. A Concorde elemzése szerint Szijjártó Péter szavai nem jelentik azt, hogy a kormány a csődben gondolkodna, s aki így ítéli meg, az félreérti a dolgokat.
A tényfeltáró bizottság hét végén megjelenő beszámolójával kapcsolatban Soós Lőrinc, a Magyar Statisztikai Társaság elnöke lapunknak úgy fogalmazott: egyszer tiszta vizet kell önteni a pohárba, s még annak az árán is nyilvánosságra kell hozni az államháztartás valós állapotát, ha az ideiglenesen a magyar tőzsde és a forint gyengülését vonja maga után. Mint mondta, a leglényegesebb most az, hogy a tényfeltáró bizottság reális, a valóságot hűen tükröző számokat közöljön.
MNB: nincs veszélyben az államháztartás. A 2010-re megfigyelt kiadási és bevételi trendek 4,5 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányra utalnak – írta tegnapi közleményében a Magyar Nemzeti Bank, hozzátéve: bár a költségvetési folyamatok a deficit némi túllépését jelzik a költségvetési törvényhez képest, az állami tulajdonú vállalatok felhalmozott adóssága nem veszélyezteti az államháztartási pénzügyek fenntarthatóságát, mivel az adósságok esetleges átvállalása csupán egyszeri növekedést idézne elő a hiányszámokban. Mint a közlemény írja, az elmúlt időszakban a magyar gazdaság külső és belső egyensúlyában jelentős javulás következett be, s véget ért a recesszió Magyarországon, bár a belső kereslet továbbra is gyenge.
origo.hu
Kiskapu a nyugdíjhoz: mit kínál a résznyugdíj 2025-ben?
