A zöngés és a zöngétlen mássalhangzók csoportosítása a feladat nyelvtanórán. A tanár kérdez, a szorgalmas diák válaszol. Az óra menete zavartalan. Egy minden erejét és figyelmét összeszedő nebuló lesi a pedagógus szavait, aki csak neki oktatja az általános iskolai magyar nyelvtant. Kiegészítésként a kéznél lévő laptopon keresnek érdekes közmondásokat.
Mindez akár luxus is lehetne. De az óra végét nem a kicsengetés jelzi, hanem a kisdiák gyenge kézmozdulata. Izzad, rosszul van. A pedagógus ért a jelekből, és máris készíti a tálat, amelybe a gyerek belehányhat. A beteg nyálkahártyáját sebek borítják, de fájdalmán felülkerekedve gondosan letörli a véres nyálat a szájáról, majd kimerülten összekucorodik a helyén, és mosolyával jelzi, hogy még tanulni szeretne.
Az iskola itt pár négyzetméternyi sterilizált szobára redukálódik. A gyermekek szigorúan fertőtlenített könyvekből tanulnak, és a külvilággal összeköttetést biztosító kommunikációs csatorna a zacskóba csomagolt laptop, amelynek billentyűzetén egyetlen baktérium is halálos lehet a tanuló számára. A pedagógus nem a legújabb divat szerint tipeg be a tanórára, hanem bemosakodik, maszkot és köpenyt vesz fel, mint a sebész a műtét előtt.
Itt a Szent László Kórházban a leukémiás, csontvelő-transzplantáción átesett betegek részére fenntartott fülkében (bokszban) zajlik az oktatás, amelynek tempóját a beteg állapota és hangulatváltozása diktálja. Mivel a helyiségben egyszerre csak egy felnőtt személy tartózkodhat, a bent lévőnek kell a helyzetet felismerve azonnal cselekedni.
– Jelenleg három kiskorú, három-, öt- és hétesztendős gyermek fekszik az osztályon. A transzplantáció utáni időszakot tölti a kórházban egy középiskolás fiú is. A csontvelő-transzplantációs osztály intenzív részlegén egy ötödik osztályos beteget kezelnek. Az állapotára tekintettel őt három hete nem lehet tanítani – ad számot a kórházban folyó oktatásról Pallag Erika kórházpedagógus, aki tíz éve az intézmény falai között gondoskodik a leukémiás gyermekek szellemi és lelki feltöltődéséről.
Saját vagy idegen sejteket kap a beteg a transzplantáció során. A beültetett egészséges donorsejtek megtapadnak, csontvelői sejteket termelnek, mindehhez azonban steril környezetet kell biztosítani. Sarkosan fogalmazva: akár egyetlen baktérium is halálos veszélyt jelenthet. A gyógyszeres kezelés során toxikus hatás éri a szervezetet, amely annyira legyengülhet, hogy még a mozgás is nehezére esik a betegnek. A steril bokszban általában a legkritikusabb első négy–hat hetet töltik a transzplantáltak. Nyálkahártyájukon súlyos gyulladás keletkezik, megnehezül a beszéd, a táplálkozás, a nyelés. A beültetett sejtek megtámadhatják a gazdaszervezetet, ezért hasmenés és bőrkiütések jelentkezhetnek.
A Szent László Kórház a hazai őssejt-transzplantáció legnagyobb központja, ahol évente több mint kétszáz átültetést végeznek. Az első transzplantációt 1992. január 7-én hajtották végre, azóta több mint ezer esetben végeztek hasonló beavatkozást.
– A betegségre koncentráló iskoláskorú gyermek kezdetben fellélegzik, hogy kimarad az iskolából, de az esetek többségében a tanulás később jó időtöltésnek bizonyul a kórházi ágyhoz „szögezve”, és a szülő is szorgalmazza az iskolai felzárkóztatást – avat be a részletekbe dr. Kriván Gergely, a csontvelő-transzplantációs osztály vezetője, majd azzal folytatja, hogy a betegség nem menekvés a jövőbe tekintő célkitűzések elől. A tanulással járó felelősség eltereli a figyelmet a betegségről, ellenkező esetben elhatalmasodhat a letargia, a depresszió.
Következetesen és nagy szeretettel, de itt is elvárásokat kell támasztani. Pedig biztos gyógyulást nem lehet receptre felírni, és a küzdelem akár évekig is eltarthat. Egy sikeresnek vélt transzplantáció után súlyos fertőzés, idegrendszeri gyulladás is megtámadhatja a szervezetet, ezért a gyerekek fizikai cselekvőképessége minimálisra csökkenhet.
Tartja a kapcsolatot a kórházpedagógus és a szociális munkás a gyermek iskolatársaival is. Látogatást tesz a beteg iskolájában, és egy tanórán elmondja a diákoknak társuk állapotát, a rá váró nehézségeket, és hangsúlyozza a megértés fontosságát. A barátok támogatása hatványozottan fontos a gyógyuláshoz. A tanárok és a kórházpedagógusok együttműködése révén osztályzatokban részesül a kórházi diák, összegzésképpen az anyaiskola által elfogadott bizonyítványt kap. A cél az, hogy ne veszítsen értékes tanulóéveket, és ne kallódjon el a civil életben betegsége után sem.
– A gyerekekkel tanuló pedagógusoknak minden észrevételét komolyan vesszük, és ha kell, orvosi vizsgálatot rendelünk el. Így derült ki például egy transzplantált beteg gombás agyi fertőzése. A laboreredmények nem mutattak elváltozást, azonban a tanár jelezte, hogy a korábban szorgalmas diák napok óta kedvetlen, kifejezetten rosszul teljesít az órán. A későbbi koponya-CT igazolta a gyanút, és idejében elkezdtük a kezelést – összegezte a tapasztalatokat Kriván Gergely.
A kórház-pedagógia rendszere az 1928-ban létrejött Magyar Iskolaszanatórium Egyesületből nőtte ki magát. Jelenleg Szombathelyen, Pécsen, Miskolcon, Szegeden és Budapesten működik hazánkban ilyen jellegű oktatás. Transzplantációt a fővároson kívül csak Miskolcon hajtanak végre. A vidéki városokban lakó betegek esetében olykor a család több tagja is kényszerhelyzetben van, és kénytelen hónapokra állandó utazásra berendezkedni.
– Természetesen a családtagnak alapítványi támogatással biztosítunk szállást a Déméter Házban – mondja a kórházpedagógus.
Betegőrző monitorok segítségével huszonnégy órán keresztül nyomon követik az osztályon a gyermekek állapotát. Az orvosok és a nővérek állandó készenlétben vannak. A félsteril környezetű osztályon hétfő délelőttönként – immár négy éve, pusztán önszorgalomból – koktélt szervíroz Kulai Szabolcs, aki hivatását tekintve mixer. Otthonosan mozog a kórtermekben, és feldíszített gyümölcskoktéljaival mosolyt csal a gyermekarcokra. Önkéntesként dolgozik. Az alapítványi segítőkön kívül alkalmanként több civil is csatlakozik a társadalmi munkához. Időt áldoznak erre, de pénzt nem kérnek segítségükért.
A gyermekekben óriási az élni akarás, azonban legyőzhetetlennek vélt halálfélelmük alattomosan elkíséri őket a gyógyulás útján. A kamaszkorúak pontosan tudják, hogy belehalhatnak a betegségükbe, és pánikhangulatban esetenként öngyilkosságot kísérelnek meg. Ezzel szemben a kicsik az adott pillanatra összpontosítanak, és nem töprengenek a jövőn. A Szent László Kórház tanárai nemcsak az oktatást, hanem olykor a lelki támasz nyújtását és a figyelemelterelő szórakoztatást is feladatuknak tekintik.
F. Roland 2007 augusztusában esett át transzplantáción. A beavatkozás szövődményeként veseelégtelenség lépett fel nála, majd egy hirtelen jött epilepsziás roham következtében megbénult a fél oldalára, és megsérült agyának emlékező- és beszédközpontja. Újra kellett tanulnia járni és beszélni. Az egykori kosaras, most tizenhét éves fiú ma öregemberként botorkál, és egy általános iskolásnak megfelelő értelmi képességekkel rendelkezik. Tavaly december 26-án gombás fertőzés miatt hetekre visszakerült egykori szobájába, és az újévi fényeket lélegeztetőgépre kapcsolva figyelhette. Gyomorbántalmakkal a napokban újra a hematológiai osztályra került, de látogatásomkor már csak annyira emlékezett az itt töltött tanulóévekből, hogy szerette kórházi tanárait, illetve annyi derengett még neki, hogy Erika felolvasott egy könyvből. Talán Lance Armstrongról szólt. Kerékpáros lehetett…
A leukémiás betegek húsz százaléka meghal. A poklokat megjárt túlélők pedig másként gondolkodnak a világról, hisznek önmagukban. Küzdelmükkel példát mutatnak, és szavak nélkül tanítják egészséges társaikat.
origo.hu
Az egész internet Magyar Péteren röhög - mutatjuk a legjobb mémeket
