Az OTP nemrégiben csökkentette a hitelkamatokat. Mi az oka az árak mérséklésének?
– Azért döntöttünk a svájcifrank- és japánjen-alapú hitelek kamatának mérséklése mellett, mert gyengült a forint, és emiatt nagyobb terhet kellett kigazdálkodniuk a háztartásoknak. A 75, illetve 50 bázispontos csökkentéssel elértük, hogy körülbelül annyival kelljen kevesebbet fizetniük az ügyfeleinknek, mintha tíz forinttal olcsóbb lenne a svájci frank vagy a jen. Az árfolyamtól függő kamatmérséklést várhatóan az év végéig alkalmazzuk, rendszeres felülvizsgálat mellett, mintegy akciós jelleggel, amíg az árfolyamok nem stabilizálódnak alacsonyabb szinteken. Az általunk meghatározott árfolyamszint svájci frank esetén 175 forint, illetve száz forint japán jen esetén.
– A forint már jó ideje gyengülő pályán van. Nem gondolja, hogy kissé hamarabb kellett volna könynyíteni az emberek terhein?
– Idén ez már a második kamatcsökkentésünk, tavaly év végén pedig kétszer, októberben és decemberben mérsékeltük a terheket. A korábbiaknak közgazdasági és üzleti okai voltak, a legutóbbi kamatvágás azonban elsősorban társadalmi felelősségvállalásunk része. Azt szeretnénk, ha az embereket kevésbé terhelnék a kölcsönök. Persze ez a banknak is jó, hiszen így kevesebb lesz a késve fizető ügyfelünk.
– Ezek szerint a bankok közötti kamatversenynek semmi köze a csökkentéshez. Pedig az OTP nem fehér holló, az utóbbi néhány hétben több pénzintézet is engedett a kölcsönök rátáiból.
– Ez igaz, azonban nyugodtan állíthatom, hogy a legutóbbi könynyítés kidolgozásakor elsősorban az ügyfelek érdekeire, nem pedig a kamatversenyre koncentráltunk. Az újonnan folyósított hiteleknél viszont komoly verseny alakult ki, és mi ezen a területen is érdemi kamatcsökkentési sorozatot hajtottunk végre. Az újonnan szerződött ingatlanalapú hitelek piacából a részesedésünk dinamikusan növekszik hónapról hónapra.
– Mi történik azokkal az ügyfeleikkel, akiknek későn érkezett a kamatcsökkentés? Hiszen korábban sem bírták törleszteni a részleteket.
– A bank hatékony adósvédelmi programmal rendelkezik, amelynek három pillére van. Az egyik a hitelek futamidejének meghoszszabbítása, a másik a törlesztőrészletek csökkentése, a harmadik pedig – ez a legnépszerűbb – e két eszköz kombinációja. Ha például egy ügyfelünk elveszíti az állását, a törlesztőrészlet fizetését tízezer forint körüli szintre csökkentjük.
– Milyen hosszú ideig lehet igénybe venni a könnyítést?
– Általában hat hónapra igénylik az ügyfelek a törlesztőrészlet csökkentését. Jellemzően néhány hónap elegendő az adósoknak problémáik megoldásához.
– Mi történik, ha mégsem elég?
– Az adósvédelmi program folyamatosan rendelkezésre áll. Amennyiben az ügyfélnek nem sikerül első körben talpra állnia, ismét részt vehet a programban. Eddig közel 50 ezer adósnak segítettünk fizetési nehézségei megoldásában. Arra nagyon büszkék vagyunk, hogy tavaly nemcsak az ország legjobb bankja címet nyertük el, hanem a válságot legjobban kezelő bank címét is.
– A várakozások szerint az idei év slágere a forinthitel lesz. Maga alá gyűrheti a devizahiteleket a hazai fizetőeszköz?
– Idén már a forinthitelek dominálnak. Áprilisban a lakás- és jelzálog-típusú hitelek 70 százalékát forintban vették fel az ügyfelek, miközben néhány éve még a kölcsönök 90 százaléka devizahitel volt. A forintkölcsönök terén az OTP Bank már korábban is nagyon erős volt. A legnagyobb magyar pénzintézetként a forinthitelek térnyerését pozitív jelenségnek tartjuk, nemcsak a kockázatcsökkentés miatt: egy nemzeti valuta rangját az is megadja, ha az emberek abban adósodnak el, nem pedig egy másik devizában. Az elmúlt években az eltérő külső kamatkörnyezet miatt versenyképtelenek voltak a forinthitelek, sőt még a kamattámogatott forinthitelek előnye is elolvadt, főként a törvényi változások következtében. Mindezek mellett az elmúlt években a devizahitelek sokkal olcsóbbak voltak, ám ennek az időszaknak, úgy tűnik, vége szakad.
– Mit kell szem előtt tartaniuk azoknak, akik a forintkölcsönök és az euróalapú hitelek között hezitálnak?
– Jelentős különbség volt a forint- és devizahitelek törlesztőrészletei között, de ez ma már jóval kisebb: az OTP Bank legjobb ajánlatainál csak nyolc százalék a különbség a devizahitelek javára, vagyis egy ötvenezer forint körüli részlet esetén havonta négyezer forinttal kell többet fizetni a forinthitellel rendelkezőknek. Ez a különbség megérhet annyit, hogy a forinthitelt választó ügyfeleknek nem kell aggódva figyelniük a forintárfolyam változásait. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a forinthitelnek is megvan a maga kockázata, a jegybanki alapkamat változása például közvetve hatással bír a törlesztőrészletekre.
– Mikor lehetnek újra olyan olcsók a hitelek, mint amilyenek a válság előtt voltak?
– Úgy tűnik, a nagyon olcsó hitelek időszakának vége. Nem hiszem, hogy a világban még egyszer a válság előtti időszakban tapasztalt árakon lehet kölcsönhöz jutni. Abban viszont hiszek, hogy ha valóban komolyan vesszük az eurócsatlakozási célokat, akkor a jelenlegi 5,25 százalékos jegybanki alapkamatnak lejjebb kell mennie. Ezt a csökkenést pedig a forintkölcsönök kamatainak is követniük kell majd.
– Lehet, hogy a forinthitelek olcsóbbak lesznek, de sokaknak nem lesz elég önerejük a kölcsönök felvételéhez. Az új szabályok szerint magasabb önrészt kell megkövetelniük a bankoknak ügyfeleiktől.
– Ha valaki úgy dönt, hogy lakást vásárol, és ehhez egy több tíz éves futamidejű hitelt vesz fel, akkor az adásvételt meg kell előznie egy előtakarékossági időszaknak. Nem racionális döntés, ha valaki hosszú lejáratú hitelt önerő nélkül vesz fel. Az is nagyon fontos, az ügyfelek és a bankok oldaláról egyaránt, hogy a hitelfelvétel előtt alaposan megvizsgáljuk a jövedelmi viszonyokat, illetve a törlesztőképességet.
– A lakáshiteleket rendszerint több évtizedes futamidővel veszik fel az ügyfelek. Ennyi idő alatt valószínűleg Magyarországnak is sikerül csatlakoznia az eurózónához. Hogyan érinti majd a forinthiteleket a közös fizetőeszköz bevezetése?
– Ez attól függ, hogy mikor csatlakozunk az eurózónához, és mi lesz az átváltási árfolyam. Szakértők szerint jelenleg a 270-280 forint közötti árfolyam látszik optimálisnak. Ha ezen a szinten lépünk be az eurózónába, a forinthiteleseknek csatlakozáskor sem kell tartaniuk kedvezőtlen változástól.
– A jegybankban a kereskedelmi bankok jelenleg 4500 milliárd forintot állomásoztatnak. Mivel lehetne rávenni a pénzintézeteket arra, hogy ezt az irdatlan összeget a gazdaságba helyezzék át?
– Ha olyan növekedési pályára áll az ország, amit már nagyon régóta szeretnénk, akkor nem a jegybankban parkolnak majd a pénzek, hanem oda mennek, ahová valók: a termelés finanszírozására és a lakossági fogyasztás erősítésére.
origo.hu
„Tele a gatya” – a Tisza EP-képviselője nem mer kiállni vitára az államtitkárral
