Ítéletet hirdet holnap a Pest Megyei Bíróság a több mint két éve tartó diósdi maffiaperben, a szövevényes ügyek, az eljárás alatt folyamatosan változó vallomások, a vád-, illetve egyéb háttéralkuk miatt jogászok is csak óvatosan találgatnak az eddigi legnagyobb hazai bűnszervezet tagjaira kiszabható büntetésekről. A csoport néhány tagja többször tanújelét adta annak, amit az őket ismerők a nyomozás, majd a bizonyítás alatt is hangoztattak: magas rendőrségi, politikai kapcsolatokkal rendelkeznek, s e tőkéjüket a büntetőeljárás alatt is kamatoztatni tudták.
A per kezdetekor a Pest Megyei Főügyészség szerint egy klasszikus elven működő bűnszervezet tetteit kellett volna felderíteni, de a bizonyításkor kiderült, az elkövetett súlyos bűncselekményekért különálló, egymással laza kapcsolatban, néha háborúban álló bandák a felelősek. A sokáig egy helyben topogó nyomozás akkor vett lendületet, mikor a hatóság őrizetbe vette az egyik csoport bérgyilkosát, P. Sándort, aki részletes vallomásokat tett, megnevezte társait, megbízóit is. A férfi a 2005 tavaszán, a Pest megyei Diósdon elkövetett kettős gyilkosság tettese. Információiért cserébe nyomozási alkut kötött az ügyészséggel, amely így a diósdi, és egy másik, sikertelen merényleten kívül nem vádolta meg azokkal a rablótámadásokkal, amelyekben korábban részt vett. A vádlott elmondta, hogy a kettős gyilkosság felbujtója nagybátyja, Cz. Attila volt. Tudomása szerint az egyik sértettnek, F. Józsefnek azért kellett meghalnia, mert zsarolni kezdte Cz. Attila körét, akik ipari méretekben – tartálykocsikkal és csővezetéken – lopták az üzemanyagot a Mol Nyrt. százhalombattai olajfinomítójából. A merénylet másik áldozata, K. Norbert a Pipás becenevű F. József testőre volt. A merénylet társtettese K. Ferenc, aki a vádirat szerint felelős Terjék István vállalkozó haláláért is. Az ismert üzletembert autójában robbantották fel 1998 nyarán, a budapesti Egér úton, előtte K. Ferenc egy táskát adott át neki, amelyről a sértett úgy tudta, abban pénz van. A merénylőt több mint tíz év után azonosították elkövetőként a nyomozók az ügyben. Érdekesség, hogy a robbantáskor használt anyagot csak Terjék ellen, illetve két héttel korábban, az Aranykéz utcában használták, beszerzői köre is azonos, de az összefüggést nem vizsgálták, a tárgyi bizonyítékok pedig eltűntek a rendőrségről.
Bíróság előtt az ismert
üzletember
Az ügyészség P. Györgyöt, az ismert könnyűzenei producert vádolta meg felbujtóként a Terjék-merénylet miatt, a férfi tavaly kapcsolódott be a perbe. Az üzletember az eljárás alatt végig következetesen tagadta bűnösségét a gyilkosságban, szerinte annak megrendelője egykori üzlettársa, barátja, Cz. Attila lehetett. Információink szerint Terjék István, aki maga is szoros üzleti, emberi kapcsolatban állt Cz. Attilával, a merénylet előtt kijelentette családjának: ha bármi bántódása esne, a tettest Cz. környezetében kell keresni. P. György ugyanakkor elsők között értesült a merényletről, mikor a később csepeli rendőrkapitánnyá kinevezett, a tavalyi iskolai kettős gyilkosság miatt többször kihallgatott Császár Mihály pillanatokkal a robbantás után SMS-ben értesítette a történtekről. A társaság néhány tagja pénzhamisítással is foglalkozott, a Németországban elrabolt, illetve Magyarországon ellopott biztonsági papírra nagyon jó minőségű, gyakorlatilag tökéletes ötezer forintosokat nyomtattak. Készültek ötveneurós bankók is, amelyeket az állami tulajdonú Állami Pénzverde sorszámozó gépén láttak el a szükséges azonosítókkal. A kész bankjegyeket kapcsolataik révén be tudták vinni a Magyar Nemzeti Bank raktárába, ahol valódiakra cserélték őket. A néhány hete elmondott ügyészi perbeszéd megemlítette: ha az öszszes illegálisan megszerzett biztonsági papírra ötezreseket nyomtattak volna, az hiperinflációt generálva tönkretette volna a hazai nemzetgazdaságot.
Az üzlet alapja az olaj
A csoport legnagyobb bevételét a Százhalombattán elkövetett olajlopásokból szerezte. Az üzem személyzetét beavatták a bűncselekményekbe, s azok a megbeszélt időpontokban segítettek azokban. A tartálykocsikkal főképp benzint loptak, a sofőrök beszervezésével s vélhetőleg az őrség tudtával. Utóbbi parancsnokait többször is tanúként hallgatta meg a bíróság, de ők tagadták érintettségüket. Beszédes tény ugyanakkor, hogy az üzem biztonsági kameráinak felvételeit eltüntették vagy manipulálták. További érdekesség, hogy Cz. Attilának saját hasonló berendezései voltak az olajfinomító területén, s ez nem tűnt fel az őrségnek. Nagyobb mértékben csapolta meg a társaság a gázolajkészletet, miután az egyik vádlott, P. István Ercsiben található kamionmosójától szabályos csővezetéket építettek ki az üzemhez. Az üzemanyagot a nagy benzinkúthálózatok beszállítói vásárolták meg. A gázolajüzlet vízi úton is folyt, a lopott árut uszályokon is szállították a pénzügyőrség ellenőrzései ellenére. Cz. Attila más merényletre is felkérte unokaöccsét, ilyen volt a Gyurcsány Ferenc egykori üzlettársa, Sáska László elleni sikertelen gyilkossági kísérlet. P. Sándornak kiváló információi voltak a pénzszállító páncélkocsik mozgásáról is, mivel korábban kísérőként az egyik ilyen cég alkalmazottja volt. Ismereteire alapozva a csoport több támadást is intézett a szállítók ellen a budapesti Szerémi és az Egér úton. A Szerémi úti rablás után a pénz megszámolásában részt vett Cz. Attila felesége is, de a terhelt vádalkuja miatt végül nem gyanúsították meg az asszonyt. A társaság kirabolt több fővárosi bankfiókot is, az egyik támadásnál lábon lőttek egy biztonsági őrt, a férfit az eset után leszázalékolták.
A társaság egykori tagjától, Cs. Istvántól, a Dinda becenevű férfitól tartottak a többiek, mert rendszeresen fogyasztott alkoholt és drogokat, s ilyenkor többször fecsegett a csoport tevékenységéről. Társai végül úgy döntöttek, hogy elteszik láb alól, holtteste azóta sem került elő. Több jel is arra utal, hogy Dindát savban feloldották és a Dunába öntötték. Mikor híre kelt, hogy Cs. István többé nem jelent veszélyt társaira, az említett rendőrkapitány, Császár Mihály összejövetelt tartott pincéjénél, ahol Cz. Attiláékat egy „Dinda barátunk emlékére” feliratú borospalackkal lepte meg. A csoport tagjainak őrizetbe vétele után egy hadseregnek elegendő fegyvert foglaltak le a nyomozók a vádlottak lakásain. Cz. Attila előzetes letartóztatása alatt sokáig nem tett említést róla, hogy felettesei is voltak a bűnszervezetben, majd 2007-ben előállt azzal, hogy a társaság urai a testvérek, Sz. István és Sz. Miklós voltak. A vallomás alapján vették őrizetbe a Kosziékként ismert fivéreket, s az ügyészség főképp Cz. Attila elmondásaira alapozta a vádat. Kosziék a per alatt következetesen tagadták, hogy közük lenne a diósdi merénylethez és az olajlopásokhoz, az ügyészi vádbeszéd ugyanakkor számos bűncselekményben érintettnek találta őket.
Változó vádirat
Maga a vádirat is több helyütt változott a büntetőper alatt, egy éve csaknem harmincoldalas módosító indítványt nyújtott be az ügyészség, amelyben már több terhelő adatot állapított meg Cz. Attila köreire, s kevesebbet Kosziékra. Kérdés, hogy mennyit nyom ez a latban annak ismeretében, hogy Cz. Attila maga sem tagadta: rendőrségi, ügyészségi kapcsolatokkal rendelkezik, s éveken át a Nemzeti Nyomozó Iroda alkalmazásában állt informátorként. Védője, Szikinger István perbeszédében kitért rá, hogy védence a közelmúltban fedett akcióban vett részt, és életét kockáztatta egy elfogáskor. Amennyiben ez igaz, a szakembereknek bőven akad még tennivalójuk, hogy finomítsák a tanúvédelmi program szabályait. Cz. Attila személyi védelem alatt áll, ugyanakkor egy maffiaper egyik fő vádlottja, így aggályos, ha titkos hatósági akciókban vesz részt. P. Sándor a Hír TV napokban sugárzott interjújában nem zárta ki, hogy a bűnszervezet elkövethetett olyan további életellenes bűncselekményeket is, amelyeket a bíróság nem is tárgyalt a holnap véget érő perben.
origo.hu
Az egész internet Magyar Péteren röhög - mutatjuk a legjobb mémeket
