Kevesebb illegális szoftvert használunk

Tavaly egy százalékponttal 41 százalékra csökkent Magyarországon az illegálisan használt szoftverek aránya, világszinten azonban romlott a statisztika – derül ki az IDC és a BSA közösen készített tanulmányából. A globális informatikai tanácsadó, illetve az iparág fejlesztőit a jogszerű alkalmazások terjedése érdekében öszszefogó nonprofit szervezet száznál is több országra kiterjedő felmérése szerint a személyi számítógépekre illegálisan telepített szoftverek becsült kereskedelmi értéke elérte a 113 millió dollárt 2009-ben. Bár a BSA weboldalán közzétett tanulmány szerint az illegális számítógépes szoftverek aránya 54 országban csökkent, és mindössze 19 országban emelkedett, ennek ellenére ezek globális aránya 41-ről 43 százalékra nőtt, azaz hazánkban az enyhén javuló helyzet a világátlagot alulról súrolja. A globális emelkedés nagyrészt az olyan gyorsan növekvő piacoknak köszönhető, mint Kína, India és Brazília.
Miközben a tanulmányban jelzett magyarországi egy százalékpontos csökkenés biztatónak tűnik, nem szabad arról megfeledkezni, hogy változatlanul létfontosságúak a szoftverlopások visszaszorítására irányuló erőfeszítések. Továbbra is elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a programok negyven százaléka nem jogszerű módon kerül a számítógépekre – emelte ki az adatok kapcsán Dzsinich Gergely, a BSA magyarországi bizottságának elnöke, hangsúlyozva: céljuk, hogy tudatosítsák a kormányokban, a vállalatokban és a lakosságban az illegális szoftverhasználat okozta károk nagyságát, ami nemzetgazdasági és vállalati szinten egyaránt érzékelhető. A szervezetek 2009-es statisztikái szerint a vizsgált országok közül az illegális szoftverek aránya továbbra is az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban és Luxemburgban a legalacsonyabb (20, illetve 21-21 százalék), és Grúziában, Zimbabwéban, valamint Moldovában a legmagasabb (mindegyik országban meghaladja a 90 százalékot).
Mint arra a BSA figyelmeztet, a szoftverkalózkodás a szerzői joggal védett program engedély nélküli másolása vagy forgalmazása. Ez a másoláson kívül megtehető letöltéssel, megosztással, értékesítéssel és több szoftverpéldány személyes vagy munkahelyi számítógépre telepítésével is. A szoftver megvásárlásakor valójában a használatára vonatkozó licencre teszünk szert, nem pedig magára a szoftverre. Ez a licenc határozza meg, hogy hányszor telepíthető a szoftver. Az engedélyezettnél több másolat készítése már kalózkodásnak számít.