Életfontosságú kérdés a magyar gazdaság számára, hogy az elmúlt négy évben kialakított, rossz szerkezetű és alacsony hatékonyságú uniós pénzelosztó szervezeteket minél hamarabb átszabja az új kormány annak érdekében, hogy a még kifizetetlen 7000 milliárd forint valóban fejlesztési és munkahely-teremtési célokat szolgáljon, s hogy az elvesztegetett évek miatt ne essünk el végül a brüsszeli támogatásoktól.
– A fejlesztési terv hátralévő három évében a beérkező uniós források akár évi öt százalékkal is növelhetik a magyar bruttó hazai összterméket (GDP), feltéve, ha a támogatások rendszerét azonnal átalakítják, és a bürokráciát érezhetően lecsökkentik – nyilatkozta lapunknak Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda (Mapi) vezetője. Hangsúlyozta: ma olyan nagy a káosz az uniós pénzek elosztásánál, hogy nincs az a hatalom, amely képes lenne az egyes operatív programokért felelős irányító hatóságok és a pályázatok lebonyolítását végző, úgynevezett közreműködő szervezetek jelenlegi zavaros rendszerét szabályozni, a működését valóban felügyelni. A pályázatírók szerint a ma érvényben lévő megközelítés legnagyobb hibája, hogy nem magára a beruházásra, hanem a pályázó vizsgálatára koncentrál, így nem a fejlesztések levezénylésére, hanem a pályázatírásra tanítja a támogatásért folyamodókat. Essősy szerint az elosztási rendszer töredezettsége is óriási probléma. Példaként említette a gazdaságfejlesztést célzó programokban szétszórtan fellelhető 1400 milliárd forintot, amelyet egy csatornába kellene terelni, kialakítva egy közös eljárásrendet. Harmadik elemként a szakember a közreműködő szervezetek működésének megváltoztatását jelölte meg. Itt a cél az lenne, hogy a pályázóknak valóban segítséget nyújtó, szolgáltató hivatalok jöjjenek létre a jelenlegi bürokratikus fellegvárak helyén.
– A Mapi vezetésével tavaly, közel száz külsős szakértő és pályázatíró összefogásával, elindítottunk egy szakmai programot annak feltérképezésére, miként lehetne hatékonyabbá tenni az uniós pénzek felhasználását – tájékoztatott Essősy, hozzátéve: a munkát átfogó piackutatás, valamint egy tízállomásos országos konzultációs körút egészítette ki, s ebből született az a 400 oldalas ajánláscsomag, amelyet pénteken az Újratervezés 2.0.1.0. című konferencián nyújtanak át a kormányzat képviselőinek.
A pályázatírók véleményével egybecsengő gondolatokat fogalmazott meg a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) is, amely szerint az uniós lehetőségek kihasználását több körülmény is nehezíti. Janitsáry Iván, a szervezet kis- és középvállalkozási ad hoc bizottságának vezetője szerint a pályázatokat kezelő intézményrendszer szétaprózott, túl sok a közreműködő szervezet, ezenkívül hiányzik az egységes elbírálási rend és a projektek nyilvános programozása. – Mindezek következménye, hogy a brüsszeli finanszírozási források megnyílása ellenére 2006-hoz viszonyítva az építőipari ágazat teljesítménye egyharmadával csökkent – hangzott el az MMK legutóbbi konferenciáján.
Janitsáry Iván arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami és önkormányzati megrendelések a tavalyi év második felére csaknem teljesen leálltak, miközben a magánerős fejlesztések aránya az építőipari termelésben harminc százalék alá esett, s ez az arány tovább romlik. Mint mondta, a helyzetet súlyosbítja, hogy a 2007 óta rendelkezésre álló uniós forrásoknak csak harmada jött be az országba, 6,25 milliárd eurót nem vettünk fel.
– Európában hátul állunk a keretek lehívásában, egy átlagos uniós pályázat három és fél évig tart Magyarországon. A felesleges adminisztráció akadályozza a pályázatok gyors lebonyolítását, melyet jól szemléltet, hogy egy pályázat átlagosan nyolcvan kilogramm iratot igényel – fogalmazott a szakember.
A konferencián elhangzott emellett, hogy az elmúlt években kialakult súlyos gazdasági viszonyok rombolják az építőipari szakképzés rendszerét, s évekig nem pótolható szakmai leépülést okoznak az építőipari mérnök szakmától a szakmunkások képzéséig bezárólag mindenhol.
– A banki és lakossági finanszírozás területén legalább egy, de valószínűleg két évig nem lehet javulásra számítani – szögezte le Janitsáry. Szerinte az irreálisan alacsony vállalási árak fennmaradása, a lánctartozások szinten maradása határozza meg az ágazatot, mivel a követelések behajtásának esélyei nem javultak, a gazdasági perek felgyorsulása érdekében pedig nem történt megfelelő intézkedés. A kamara meglátása szerint az uniós források lassú lehívása is közrejátszik abban, hogy a mérnöki vállalkozások nagy része ma saját tartalékait éli fel, leépít, vagy áron alul vállalkozik. A kamarai adatok azt mutatják, hogy az építőipari mikrovállalkozók teljesítménye ez év január–februárban 70-80 százalékkal esett vissza, az ágazaton belüli lánctartozás pedig megközelíti az ötszázmilliárd forintot.
Publicisztika a 7. oldalon
origo.hu
Menczer Tamás: Az ukrán kém – Magyar Péter „testvére” – megfenyegette Orbán Viktort!
