Napi sajtószemle

Die Zeit
Az elszigetelődés küszöbén áll Izrael – állapítja meg a balliberális német hetilap. Az ENSZ BT azt fontolgatja, miként tegye a helyére a zsidó államot, amelytől olyan szövetségesei határolódtak el, mint az Egyesült Államok és Németország. Izrael a gázai segélyflotta elleni akcióját követően a médiában is vesztett. Tel-Aviv számára komoly veszteség – jegyzi meg a lap –, hogy maga ellen fordította Törökországot, s amerikai katonai körökben is nő a közel-keleti politikájával szembeni ellenszenv. Sokan látnak összefüggést a veszélyes afganisztáni, perzsa (arab)-öböli és iraki operációk, valamint aközött, ahogy Tel-Aviv viselkedik szomszédaival. Ez ugyanis sok esetben sérti Amerika érdekeit. A segélyflotta elleni támadás csak erősíti ezeket a véleményeket – szögezi le a lap.


Lemonde
Csökken Európa érdeklődése a keleti partnerség programja iránt – véli a francia lap, megjegyezve, hogy az uniós csatlakozás előtt Közép-Európa országainak biztosított pénz összehasonlíthatatlanul nagyobb a hat posztszovjet állam számára elkülönített öszszegnél. Ezen országok az elmúlt évben nem közeledtek az Európai Unióhoz, pedig az európai értékek meggyökereztetése Brüsszelre marad, miután Washington láthatóan lemondott az euroatlanti zóna keleti kiterjesztésétől. Mint a liberális lap elemzője megjegyzi, az EU-nak le kell vonnia a következtetéseket abból, hogy Oroszország erősítette befolyását Ukrajnában.


Koppecnohaeht.net
Visszaszorulóban van a világban az orosz – olvasható ki moszkvai oktatási minisztérium kutatóintézetének az orosz nyelv világnapján közölt adataiból. A legtöbben (1,35 milliárd) ma a kínait beszélik, ezt követi az angol (650 millió), majd a spanyol (330 millió). Az orosz nyelv e rangsorban a negyedik, de moszkvai kutatók szerint 2020-ra már csak 212 millióan beszélik, így megelőzi majd a francia, a hindi és az arab, 2025-re pedig már a portugál és a bengáli is. Ekkor ugyanis a trendekből ítélve már csak 152 millióan értik majd az oroszt. Mindez magyarázható egyrészt az anyaországot sújtó demográfiai folyamatokkal. Ezenkívül erősen visszaszorulóban van a posztszovjet térségben, s egyre kevesebben tanulják Nyugat-Európában is.


Telegraph.co.uk
Sokkal több volt a középkorban a nem munkával töltött napok száma – állítják brit kutatók. A XII. században egy kisgazda meg tudott úgy élni, hogy évi 170 napot nem dolgozott. Később egyre nőtt a munkával töltött napok száma. 1564-ben egy hasonlóan élő parasztnak már évi 40 hetet kellett dolgoznia, ma pedig – korunkkal „korrigált” átlag-életszínvonalhoz – két keresőnek kell lennie egy családban, és teljes munkaidőben dolgoznia, szabadságuk pedig meszsze elmarad a XVI. századi három havitól.